Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1931, Szerzői kiadás (Bíró Miklós Nyomdai Műintézet Rt., Bp.), 287 p. + [4] p. + XVII t. + [2] t., ill.
A szerző által aláírt példány. Első kiadás. A magyar kocsizás. Írta: Felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor ny. m. kir. méneskari őrnagy, lótenyésztési főfelügyelő.
A címlapon a szerző, Pettkó-Szandtner Tibor tollal beírt aláírása látható: "Karácsony 1933 XII/24 vitéz Pettkó-Szandtner Tibor".
Tizenhét, szövegközti, részben színes, feliratos, számozott képtáblával, illetve 233 szövegközti, feliratos rajzzal és fotóval (ezek közül néhány kép két képtáblán található) illusztrált, valamint szerzői ajánlással, zárszóval, részletes tartalomjegyzékkel és a színes képek és mellékletek jegyzékével kiegészített kötet. A képtáblák közül néhány Garay Ákos munkája. A könyvet Biró Miklós Nyomdai Műintézet Rt. nyomtatta, a kliséket idősebb Weinwurm Antal Cinkográfiai Műintézete készítette Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, tematikus, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, kissé kopott, foltos könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, két enyhén sérült lappal (114-115. p.), hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor (Bazin, 1886. június 20. – Leutstetten, 1961. január 6.) huszártiszt, európai hírű lótenyésztő és fogathajtó. A pozsonyi iskola elvégzése után saját elhatározásából a Georgikonban lótenyésztést tanult. Tanulmányai elvégzése után több ménesnél szolgált, ekkor még csak beosztottként, Hajnyi Arthur parancsnoksága alatt. Ebben az időben kezdett el szakfolyóiratok számára cikkeket írni a fogathajtás helyes technikájáról. 1931-ben jelent meg "A magyar kocsizás" c. könyve a magyar hajtóstílusról, ami az "ősi magyar hajtóstíluson" alapul. Ezt a szakkönyvét 1928-as Kiskunlacházára történt áthelyezése után írta. A kiskunlacházi kitérő után (1932) ezredesi rendfokozatba lépett és átvette az első világégés nyomait még erősen magán viselő bábolnai ménes parancsnoki tisztét. Ettől kezdve minden erejével a ménes megújításán és a rossz állapotú épületek felújításán fáradozott. 1943-ban tábornokká léptették elő és ekkor már a Földművelésügyi Minisztériumban az egész ország lótenyésztéséért volt felelős. Később Mohamed Taher pasa, az egyiptomi Királyi Földművelésügyi Társaság elnöke felajánlotta neki az egyiptomi Kafr-Farouk Királyi Ménes igazgatói állását. Itt 1949 után új tenyésztési módot vezetett be, mely mind a ménest, mind magát Pettkó-Szandtnert világhírűvé tette. Tíz évig állt a ménes élén és az állományt olyan szintre hozta, hogy komoly európai kereslet alakult ki az egyiptomi lovak iránt. Élete alkonyán visszatért Európába régi barátja, Lajos Bajor Királyi Herceg fogadta be. Élete utolsó éveit ott töltötte, a sárvári ménes lovai között.