Virag Judit Gallery and Auction House

(2) Tavaszi képaukció

Olaj, vászon, 68,5x56 cm
Jelezve balra lent: Patkó 1924

Kiállítva:
-Feltehetően Ernst Múzeum 1924 október 49.tétel Fürdő után címmel

Az 1920-as évek neoklasszicizmusának legjelentősebb alkotásai, a nagyszabású, mitológiai témájú aktkompozíciók 1922-23 folyamán születtek meg. A monumentális, szoborszerű alakokat felvonultató festmények összegzői voltak annak a számos előtanulmánynak, kompozíciós vázlatnak, melyeket a művészek az előző néhány esztendő folyamán készítettek. Talán legnagyobb hatású Szőnyi István Danaidák című, 1922-23-ban készült olajfestménye volt, melyhez méltón kapcsolódtak a pályatársak, Aba-Novák Vilmos (Fürdőzők, 1922) és Patkó Károly (Niobidák, 1923) kompozíciói.
A klasszicizáló nemzedék fény-árnyék által erőteljesen modellált, időtlen mozdulatlanságba merevedett sokfigurás kompozíciói elsősorban a művészi formakísérletek színterei voltak. A mitológiai-bibliai témák, címek is többségében ürügyül szolgáltak: így vált a fekvő akt Vénusszá vagy t anaévá, a fürdőzés jelenete Betsabé vagy Zsuzsanna fürdőzésévé, a több alakot felvonultató aktábrázolások a Danaidák vagy Niobidák megjelenítőjévé. "Sok cím egyáltalán nem utal semmire (...) és meglehetősen sok olyan jelenettel találkozunk amelyeknek témája és címe a meztelenségnek valamilyen hétköznapi magyarázatát adják (...), ugyanakkor ezeket az ábrázolásokat is valamiféle ünnepélyes vagy misztikus hangulat tölti el" -írja Zwickl András.
A reprezentatív aktképek mellett az 1920-as évek első felében számos önálló igénnyel alkotott, kisebb méretű, intim hangulatú, aktábrázolás készült. Ezekhez köthető Patkó Károly Fürdés után (1924) című olajfestménye is, mely talán azonos a művész 1924-es Ernst Múzeum-beli kiállításán bemutatott képpel (49. Fürdő után).
Az idealizált kompozíciókkal szemben a félaktban ábrázolt, tükrös szekrényke előtt öltözködő, kendőjét igazító modellt a művész egészen hétköznapi szituációban ábrázolta, ezáltal Szőnyi István néhány hasonló felfogású, korábbi kompozíciójához (Félakt gyümölcsös tállal, Fürdés után 1921, Betsabé 1923) kapcsolódik. E nemzedéknek a klasszikus és reneszánsz művészet mellett legfontosabb ihletője Rembrandt művészete. Szőnyi korai műveinek Rembrandt inspirációja szűrődik át Patkó alkotásán is. A fény-árnyék által modellált, erőteljes plaszticitású testet átsugárzó, szinte spirituális fény, illetve a korspecifikus kellékek hiánya egyfajta mesterséges kortalanságba emelik az ábrázolást. A zsírosan, pasztózusan megfestett aranybarna testfelületen megjelennek a háttér - nagyvonalúan, vastagon, festőkéssel felvitt -komplementer türkizzöldjének reflexei. A korábbi időszak szinte monokróm, visszafogott tónusai helyett e merész színpárosítás, - melyet az akt drapériájának mélyvöröse és a kendő tört fehér színe egészít ki - már az 1925 körüli kompozíciók kivilágosodó színvilágának vibráló irizálását előlegezi meg.
E műhöz közvetlenül kapcsolódnak Patkó 1923-ban készült munkái közül Tükör előtt című olajfestménye, mely ugyanezt a témát dolgozza fel fordított beállításban, többalakos változatban, illetve egy kisebb méretű, lehunyt szemű női félaktot ábrázoló rézkarca (Madonna).
Patkó művészetének kiteljesedéséhez jelentősen hozzájárult a Szinyei Merse Pál Társaság utazási ösztöndíja. 1923-ban külföldi múzeumokban tanulmányozhatta az addig csak reprodukciókról ismert reneszánsz mesterek alkotásait. A Fürdés után rembrandti ihletettségén túl a XV-XVI. századi velencei festészet, különösen Bellini: Hölgy tükörrel című képének hatását fedezhetjük fel, megformálásban, kompozícióban egyaránt. A festmény analógiájaként értékelhetjük Lotz Károly Fésülködő leányát is.
A fürdőzés témája évszázadok óta jó ürügyül szolgál az aktábrázolásra. A klasszicizáló nemzedék tagjai éltek e lehető- séggel, Patkó is több hasonló témájú festményt és grafikát (Fürdőzők, Fürdés után 1923, Fürdőző nők 1926) alkotott, melyek jó része többalakos kompozíció. Ezekhez kapcsolódnak Aba-Novák Vilmos ekkoriban készült festményei (Eta mosdik, 1924, Fürdetés 1924 k.,Fésülködés, 1925) is.
Patkó Károly nagyszabású aktkompozíciói mellett figyelemre méltó Fürdés után című alkotása is, melyet bensőséges hangulata, lírai megfogalmazása tesz a művész "klasszikus" korszakának vonzó darabjává.

ZS.F.