Virág Judit Galéria

(6) Téli aukció

Olaj, vászon, 80,5x80,5 cm
Jelezve jobbra lent: Patkó 1925

Felsőbányai művészkolónia

"Felsőbánya páratlan természeti szépsége, a kisváros különleges bája vonzotta oda a felfedezőket, a telep művészeit. " (Murádin, 1998. 76.). Patkó Károly már 1924-es nagybányai tartózkodása idején többször megfordult a festői bányavároskában. Annyira tetszett neki a hely - olvashatjuk a művésztelepről írt, összefoglaló tanulmányban -, hogy meggyőzte budapesti társait egy kalandos és távolinak tűnő expedíció megszervezésére." (Murádin,1998. 89.). Az összetoborzott kis kolónia tagjai 1925. május 15.-től október 10-ig tartózkodtak Felsőbányán. Aba-Novák és felesége, Kató mellett, zugligeti körükből itt találjuk ]Delemen Emilt, Fonó Lajost és Bánk Ernőt, de rövid ideig velük dolgozott a nagyváradii Fleischer Miklós és a fiatal Borghida Pál is.

Festői motívumok

A művésztelepen készült, illetve Felsőbányához köthető - több esetben már a következő esztendőkben kidolgozott - festmények egy jellegzetes csoportját alkotják a nagyszabású aktkompozíciók (Fürdőzők, 1926, Danaé, 1927) és szüretjelenetek (Szüreti pihenő, 1925, Aktok szabadban, 1926). Ezek még szorosan kapcsolódnak a korábbi időszakban készült, hasonló tárgyú képekhez, bár néhány esetben Patkó felsőbányai ihletésű tájháttérrel aktualizálta a kompozíciót (Fürdőző nők, 1926). Önálló tájfestményein Felsőbánya távolról felvett látképe (Felsőbányai táj II., 1925), emblematikus épületei - a katolikus templom, két égbe szökő tornyával (Felsőbányai táj I., 1925) - éppúgy megjelennek, mint a kisváros környékének kevésbé ismert részletei. A sebes folyású Zazar partja, a ]Bányahegy és a Hegyeshegy oldalának vadregényes erdői, ligetei, gyümölcsösei kínálkoztak témaként, valószínűleg egy kisebb kirándulás emlékét idézi a Felsőbányai részlet (1925) is.

Plasztikus formák és szivárványos színek

Patkó festészetében a Felsőbányán eltöltött hónapok alapvető változásokat hoztak. Az évtized elején készült redukált színvilágú, sötét tónusú arcképein, bibliai kompozícióin az erőteljes fény-árnyék hatások még elsősorban a testek plasztikus tömegét hangsúlyozták. Felsőbánya atmoszférája, átható napsütése hatására a fény szerepe megváltozik képein. "Falóságos fényként egyre jobban átjárja, fellazítja a testeket, a felületek kivilágosodnak és kiszínesednek. Az ecsetkezelés oldottabb lesz, a formák egyszerűbbé válnak. A korábban szinte monokróm tónusfestésben fokozatosan megjelennek a valőrök. A képeken a korábbi földszíneket és fémes hideg színeket meleg pirosak és zöldek váltják fel, a barnás felületeket komplementer kontrasztok reflexei élénkítik." (Zwickl, 1993. 207.). AFelsőbányai részlet (1925) ennek az átmeneti periódusnak egy jellemző darabja. Az előző időszak meghatározó stílusjegyei, a kiegyensúlyozott, szerkesztett kompozíció és plasztikusan kezelt, szobrászi formák mellett képünk valódi főszereplőivé a szivárványos színekben játszó, vibráló reflexekváltak.

Vázlatok, analógiák

A Felsőbányai részlet (1925) csupán egyes részleteiben eltérő, kisebb méretű változata néhány esztendővel ezelőtt bukkant fel a műkereskedelemben (Blitz Galéria 8. aukciója, 1996. december, 120. tétel). Közvetlen analógiaként említhetjük Patkó hasonló felfogású, felsőbányai kertrészletet ábrázoló képét. Az elpusztult, csak archív fotóról ismert festmény egykor a Fővárosi Képtár gyűjteményének darabja volt. Távolabbi kompozícionális párhuzamként kínálkozik a lappangó Almaszedés (1920, mely egyben a Felsőbányán meginduló, és a Somogy megyei Igalon, illetve Törökkoppányban kiteljesedő atmoszférikus fényfestészet reprezentatív alkotása is.

(ts)