Hereditas Antikvárium

Fair Partner ✔
9. Könyvárverés

... und Schlösser / dessgleichen in veranlassten Schlachten / und vorgelauffenen Scharmützeln / zwischen theils Christlichen Ungarischen Königen und dem Hochlöbl. Erz-Hauss Oesterreich / alss auff einer / und dem Türcken und dessen Anhang / auff der andern Seiten / In Ober- und Nider-Ungarn Wie auch Siebenbürgen / Von dem 1395. biss in das 1607. Jahr / und zwar biss nach glücklich wieder gestillter Botschkayschen Unruh / und dem darauff erfolgten längst verlangten Türckischen Friedens-Schluss / denckwürdig zugetragen... durch Hieronymum Ortelium... mit einer neuen Beschreibung Dessganzen Königreichs Ungarn... Mit einer Continuation, von dem 1607. biss an das 1665. Jahr vermehret. Durch Martin Meyern... I-II. rész [egybekötve].
Nürnberg (Frankfurt am Main), 1665. Paul Fürst (Daniel Fievet ny.) 1t. (rézmetszetű díszcímlap)+(10)+431+(13)p.+60t. (30 vár, 28 arckép és 2 kivégzési jelenet)+1 kihajt. térk.+(12)+362+(20)p.+43t. (21 vár, 19 arckép, 3 egyéb)
Az első rész Hieronymus Oertel német történész először 1602 és 1604 között megjelent munkájának bővített, új kiadása. A mű a tizenötéves háború részletes leírása (a címlapon jelzett 1395-től terjedő mintegy kétszáz éves időszak vázlatos bemutatása korábbi könyvek nyomán készült). Az 1591 és 1606 között zajló harcok a teljes magyar végvári vonalra és Erdélyre is kiterjedtek. A török hódítás kezdete óta először látszott komoly esély az oszmánok Európából való kiszorítására, így óriási nemzetközi érdeklődés kísérte a hadi eseményeket. Ennek köszönhetően számos mű látott napvilágot, de ezek közül Ortelius könyve kiemelkedik terjedelmével, pontosságával, így forrásértékével is. A Johann Sibmacher nürnbergi rézmetsző által készített lapokon a kor jelentős személyei (az uralkodó, erdélyi fejedelmek, magyar főurak, hadvezérek, török méltóságok) mellett minden jelentős végvár ábrázolása megtalálható.
A Martin Meyer által írt második rész az 1607 és 1665 közötti időszak történetét tárgyalja. Megjelenésének időpontjára magyarázatot ad, hogy az 1663-1664-es évek eseményei ismét ráirányították a nemzetközi közvélemény figyelmét a magyar hadszíntérre. 1663 elején Köprülü Ahmed nagyvezír hatalmas sereggel Bécs ellen indult, és bár a székvárost nem sikerült elfoglalnia, jelentős sikereket ért el (az egyik legjelentősebb magyar erődítmény, Érsekújvár is török kézre került). A következő évben zajlott Zrínyi Miklós téli hadjárata, Új-Zrínyivár lerombolása, a szentgotthárdi csata, majd a vasvári béke megkötése. A kötethez tartozó metszetek nagy része Lucas Schnitzer munkája. A jelentős személyek és a harcokban szereplő végvárak mellett megtalálható a szentgotthárdi csata képe, egy kétosztatú lap Új-Zrínyivár alaprajzával és Zrínyi Péter horvátországi hadjáratát bemutató térképpel, valamint Pozsony nagyméretű, kihajtható látképe. A példányok nagy részébe a kiadó saját térképeit köttette (Szántai: Fürst 1/a., 2.), darabunk ezzel szemben ama néhány kötet egyike, amelybe Wilhelm Serlin „Totius Regni Hungariae...” című lapja került. A nagyméretű (375 x 700 mm) térkép Frankfurtban készült 1665-ben, bal oldalán a magyar királyok és a török szultánok névsora, valamint a jelentősebb magyar várostromok dátumai olvashatók.
XVIII. századi félbőr-kötésben. A gerinc javítva, aranyozása és a kötéstáblák peremei megkoptak. Belül tiszta, szép darab.
Apponyi: 2653., RMK III/7685., Rózsa: 7., Szántai: Serlin 2/b., VD 17 23:323431G, 23: 323456H.