300. tétel
Officium Rakoczianum, sive varia pietatis exercitia cultui Divino, magne matris Mariae, sanctorumque patronum honori debita
Budae [Buda], 1800, Typis, et Sumtibus Regiae Universitatis Pestanae Typographiae, [26] p. + 509 p. + [1] t. + [1] mell., ill.
Officium Rakoczianum, sive varia pietatis exercitia cultui Divino, magne matris Mariae, sanctorumque patronum honori debita./
Officium Rakoczianum, avagy az istentiszteletnek, Máriának és a szent védőszentek nagy tiszteletére való különféle jámbor gyakorlatok. Editio novissima, omnibus prioribus auctior, & locupletior.
Számos szövegközti, egész oldalas metszettel, címképen metszetes
Regina Patrona Ungariae ábrázolással. Az egyházi ünnepeket feltüntető táblázattal, naptárral és indexszel kiegészített, latin nyelvű imakönyv. Az előlapon ceruzával beírt, régi tulajdonosi bejegyzés, valamint színes ceruzás számjelzés, a címkép hátoldalán szintén színes ceruzás számjelzés látható.
Korabeli bőrkötésben lévő példány dombornyomott keretdíszes, dombornyomott évszám és betűjelzést tartalmazó címfedéllel, feliratozatlan, bordázott, sérült, hiányos könyvgerinccel, dombornyomott keretdíszes hátlappal, színes, mintás előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban. A könyv lapjainak alsó széle több helyen nedvességtől foltos.
Különálló, egyedi mellékletként:Rezept wider der Abzehrung. [recept a soványság ellen]
Korabeli, német nyelvű, tollal írt, kétoldalas kézirat, hajtogatott, jó állapotú papíron.
Az
Officium Rákóczianum az egyik legnépszerűbb vallásos társulati imádságos könyv volt az újkori Magyarországon. A 1693 és 1882 között száz kiadásban, többek közt latinul, magyarul és németül is megjelent műről a következőket írta Pavercsik Ilona egy, a kiadvány kiadástörténetét tárgyaló könyvről írt összefoglalójában:
Az egyik legfontosabb új eredmény magának az Officium Rákóczianum elnevezés eredetének a tisztázása. A jeles történetíró Katona Istvánt, amikor 1754-ben a kassai jezsuita rendtársaknál a kötet összeállítójának személyét nyomozta, kissé „félretájékoztatták”, s így a tőlük kapott válasz alapján (I. Rákóczi Ferenc egykori kassai filozófia-tanára volt a szerző) későbbi történészek Ordódy János jezsuitát azonosították szerzőként. Utóbb, Sommervogel alapján Szorsa Mihály jezsuita neve is felmerült, majd II. Rákóczi Ferencé is teljesen tévesen, a Rákóczi névvel kapcsolatosan pedig közel fél évszázaddal ezelőtt Rákóczi Erzsébetnek, II. Rákóczi Ferenc művelt, verseket is író nagynénjének neve is. Knapp Éva most hitelt érdemlően bebizonyítja, hogy az imádságoskönyv nem II. Rákóczi Ferenchez ill. környezetéhez kötődik, hanem I. Rákóczi Ferencről kapta a nevét. Az ifjú I. Rákóczi Ferenc ugyanis 1662-ben mecénása volt egy Nagyszombatban kiadott latin nyelvű Manualénak. Ez a társulati használatra kiadott kötet tekinthető az Officianum Rákóczianum előzményének, de az eredet-vizsgálat során egészen az 1630-as évekig vissza lehet nyúlni. A Rákóczi nevet és címert az imádságoskönyv feltehetően csak 1676, I. Rákóczi Ferenc halála után kezdte viselni: pontos évet nem lehet tudni, hiszen az első ilyen című kiadvány csak 1693-ból maradt fenn. Knapp megvizsgálja a társulatok részére kiadott kézikönyvek és az Officium Rákóczianum-kiadások összefüggését: a társulati kézikönyvek legnépszerűbb részei, a kisofficiumok kerültek önálló kiadványba, ezért összefüggésük igen szoros, de a 17. század végétől ezek a kiadványok már két független sorozatnak tekinthetők. Az Officium Rákóczianumok, e laikus breviáriumok tartalma azonban nemcsak a kialakulása első évtizedeiben, hanem később is több módosuláson, szerkezet-változáson ment keresztül: a legnagyobb mértékben talán akkor, amikor a felvilágosodás szellemétől áthatva drasztikusan lecsökkentették az officiumok számát huszonötről kilencre. [...] Az Officium Rákóczianumnak, mint sok más kedvelt imakönyvnek, igen fontos részét képezték az illusztrációk. A latin nyelvű kiadások általában magasabb használói körnek készültek, igényesebb rézmetszetekkel, míg a nemzeti nyelvű, szélesebb rétegeknek szánt kiadásokban inkább szerényebb réz- ill. fametszetek fordultak elő. A leggyakoribbak a címlap előtti Patrona Hungariae-metszetek, a kiadásokban több mint a felében azonkívül még további metszetek szerepelnek."(Pavercsik Ilona: Knapp Éva: Officium Rákóczianum. Az I. Rákóczi Ferencről elnevezett imádságoskönyv története és nyomtatott kiadásai. In: Magyar Könyvszemle, 117. évf./4. sz., 2001., 510-511.)"
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
