Múzeum Antique Book Shop

36. árverés

[Pest], 1848. Perger A. (Kultsár I. özvegye), (Trattner-Károlyi és Lukáts [L.] ny.). 853-1258; 1-574 p.+11 mell., úgymint:
március 5-i. számhoz Toldaléklap (Kossuth március 3.-i felirati javaslata)
márc. 16-i számhoz (12 pont)
márc. 17.-i számhoz (Kossuth kiáltványa: Magyarország polgárai!)
márc. 19.-i számhoz (A Buda-Pesti és egyetemi küldöttség nyilatkozata a Pozsonyi kerületi gyűlésen)
márc. 30.-i számhoz (Kossuth bejelentése Batthyány érkezéséről)
márc. 31.-i számhoz (A Horvát nemzet kivánatai)
ápr. 8.-i (A főlapon foglalt kerületi ülés befejezése)
máj. 7-i számhoz (Előleges hirdetés „Kossuth Hirlapja iránt)
máj 21. (Előfizetési hirdetés Kossuth’ hirlapjára)
máj 25. (Felszólítás a nemzethez kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében (kétlapos, az átveendő arany és ezüst árjegyzéke kétnyelvű /magyar, német/)
máj 30. (Előfizetési hirdetés „Nép Barátja” …ujságra). Fel. szerk: Radákovics József, szerkesztőtárs Arany János.
A Szept. 30-i számra tinta ömlött. Mindkét kötet első levelén, ill. előzéklapján tulajdonosi koronás-címeres körbélyegző („A Cs. és Kir. Fensége József Főherczeg Ur udvari könyvtára Alcsut”.

„Már a március 15-i lapszám (a hazai hírlapok közül elsőként) közölte az Irinyi József által szerkesztett, és a forradalom alapköveteléseit tartalmazó 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti Dalát. Még a Batthyány-kormány kinevezése, és tagjai megnevezése előtt egy tervezetet tett közzé, mely egy konzervatív személyiséget sem tartalmazott.” [ …] A pártatlanságát hangsúlyozó Gyülde célja az volt, hogy ellensúlyt képezzen az ellenzéki törekvésekkel szemben, ennek megfelelően főként konzervatív beállítottságú tagokból állt, valamint szoros kapcsolatban állt a Nemzeti Ujsággal. A lap gyakorlatilag e konzervatív kör hivatalos lapja volt, szerkesztőgárdája pedig jórészt a Gyüldéből került ki. Társszerkesztőként, de Lipthaynak alárendelt szerepkörben működött közre a lapnál a szintén nemesi származású ügyvéd, Illucz Oláh János. […] A konzervatív program elsősorban a Konzervatív Párt közéleti elhelyezkedését határolta körül, fő céljuknak pedig az alsótáblai többség kialakítását tekintették a következő országgyűlésre. A szervezési munkálatok utolsó fázisából a Nemzeti Ujság is igyekezett kivenni a részét. Ennek érdekében látott napvilágot a hírlapban „A conservativ ügy körüli teendők” című cikksorozat 1846. október 8. és 23. között. […] Míg vezető orgánumuk, a Budapesti Hiradó szerkesztőt váltott, a Nemzeti Ujság továbbra is Lipthay Sándor szerkesztésében jelent meg, azonban a forradalom mellé állva üdvözölte annak minden vívmányát. A radikális fordulatra mindenekelőtt magyarázatot kellett adnia olvasóközönségének. Lipthay kijelentette, hogy habár a változások jóval radikálisabb módon mentek végbe, mint azt remélték, de örömét fejezte ki a végkimenetelüket illetően. […] 1848 április végén egy újabb fordulat szele volt érezhető a hírlap állásfoglalását illetően, mely után Lipthay Sándor lemondani kényszerült a főszerkesztői tisztségéről. Ennek egyik oka volt, hogy a bécsi fél által felvetett, az államadósság egy részének magyar fél általi átvállalását a Nemzeti Ujság a kezdetektől fogva elvetette, és erőteljes hangnemben érvelt ellene. Egy másik, radikálisabb ok lehetett, hogy egy, a szocializmussal rokonszenvező mondat jelent meg az újság 1848. április 23-i számában. E szerint: „… addig a kényelemhez a statusban senkinek joga nincs, mig a statusban van egyetlen ember a ki éhezik.” (Nemzeti Ujság 1848. április 23. „Külföld.”) […] E radikalizmustól habár Lipthay mereven elzárkózott, egészségügyi problémákra hivatkozva lemondott a főszerkesztőségéről, helyét Illuch Oláh Jánosnak adva át, májustól pedig a lap Nemzeti címen jelent meg egészen év végi megszűnéséig. Véget vetve ezzel egy rendkívül izgalmas korszaknak a Nemzeti Ujság életében.”/http://ujkor.hu/Krizsán Bálint/A Nemzeti Ujság politikai állásfoglalása és a márciusi fordulat 1845–1848
Tételünk tehát az egykor híres, József nádor által alapított szomorú sorsú 60.0000 darabot számláló könyvtár egyik darabja volt. A kastélyt utolsó lakói József Ágost főherceg és családja 1944 végén hagyták el. A végső győzelemben még ekkor is reménykedő nyilas vezetés tanácsára a két hónapon belüli hazatérés reményében értékeiket hátrahagyva távoztak, de visszatérni már nem tudtak, majd emigrációba kényszerültek. Az utolsóként távozó személyzet még látta, hogy a kastély könyvtára lángokban áll.
Korabeli, aranyozott címfeliratú félvászon kötésben. Az első kötet tábláján és az azt követő néhány levelén durva sérülés, talán lövedék vagy repesz nyoma, első táblája elvált a könyvtesttől.