aukciósház |
Hereditas Antikvárium |
aukció dátuma |
2024.10.04. 20:25 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ 12. Könyvárverés |
aukció kiállítás ideje |
2024. szeptember 23 - október 3. | hétköznap 11.00 - 17.00 óráig |
aukció elérhetőségek |
+36 30 442 1386 | info@hereditasantikvarium.hu | www.hereditasantikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2024-10-04/12-konyvarveres-hereditas |
57. tétel
Missale Strigonien(se). Novissime impressum.
(Velence), 1511. Joh(ann)is Paep librarii Buden(sis). (28)+CCLII [recte CCLI] lev. A címlapot Szent Adalbert püspök nagyméretű, fametszetű képe díszíti. Példányunkból hiányzik 121 levél (XCV, CVI, CXI-CXIII, CXL-CXLI, CXLVII-CXLVIII, CLXXV, CXC, CCXVI, CCLIII-CCCLXI).
Nagyon korai esztergomi misekönyv, amely még így, csonkán is a kor páratlan művelődéstörténeti emléke.
A középkori egyház szertartáskönyvei nem voltak teljesen egységesek, egyházmegyénként – mindenekelőtt a más és más szentek fokozott tisztelete miatt – bizonyos sajátságokkal rendelkeztek. Hazánkban általában az esztergomi liturgia szerinti misekönyvet használták, kötetünk a központi mintának számító római szertartást tartalmazza.
A humanista tipográfia hajnalán a könyvnyomtatás központjának számító Velence vált a misszálék legfőbb kiadási helyévé. A kötet nyomdásza, Lucantonio Giunta Magyarországgal való kapcsolatát bizonyítja, hogy vele dolgoztatott több neves budai könyvkereskedő, így Johannes Paep mellett Jacobus Schaller és Urbanus Kaym is. Nevükhöz számos hazai szerkönyv kiadása fűződik.
Johannes Paep főként az esztergomi főegyházmegye szertartáskönyveit nyomtatta újra. Az első ilyen a „Breviarium Strigoniense” harmadik kiadása (Velence, 1497) volt. Kiadójelvényeit papokat ábrázoló fametszetekkel díszítette, az 1506-os pannonhalmi breviáriumban Szent Benedek, az esztergomi szertartáskönyvekben Szent Adalbert érsek kisebb-nagyobb fametszetű képével. Összesen mintegy 20 kiadványát jelölte, 1497 és 1509 között minden évben jelentetett meg legalább egy – néha 2 vagy 3 – munkát. Az Urbanus Kaymmal közös művek kolofonjából az utóbbi neve hiányzik. Minden általa kiadott könyvet Velencében nyomtattak.
Darabunk magyarországi használatát bizonyítja a nagyszebeni ferencesek tulajdonosi bejegyzése. Őket 1556 tavaszán űzték el a „vallásszabadság jegyében”. A kötet további sorsáról nincs információnk, de a többi – nagyrészt XVI. századi – beírás, ima is bizonyosan hazánkban került bele.
A kötés első fatáblája és annak bőrborítása korabeli, vaknyomással díszített gótikus stílusú munka, amelynek léniákkal kialakított mezőit geometrikus és növényi ornamenseket formázó egyesbélyegzők lenyomatai ékesítik. A könyvtest 3 dupla vadbőrszíjra fűzött, amelynél az oromszegők szíjain fordul a fűzőcérna az egyik ívről a másikra. A hátulsó tábla és borítása, amely a gerincen is átfordul későbbi kiegészítés. A példány zárókapcsai, sarok- és köldökveretei hiányoznak. Számos levele sérült, hiányos, ez négy lapnál (a 13. számozatlan, valamint CCI-CCII, CCXLV) kisebb-nagyobb szöveghiányt eredményezett.
RMK III 175., EDIT16 0, BNH Cat 0