Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1898, "Népolvasótár" (Gutenberg Könyvnyomda, Bp.), 52 p.
Első kiadás. Anarkisták vagy szoczialisták?! Hol az igazság? Írta: Mezőfi Vilmos.
Szerzői előszóval és csillagozott lábjegyzetekkel kiegészített kiadás. A címlap hátoldalán és néhány oldalon tulajdonosi bélyegzés, az eredeti címfedélen és a címlapon ceruzával beírt jelzet látható. Nyomtatta a Gutenberg Könyvnyomda Budapesten.
Könyvkötői kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott jelzettel ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, az eredeti, feliratos, kiadói címfedél és hátlap megtartásával, új előzéklapokkal, könyvrestaurátor által konzervált belívekkel, a hátlap belső oldalán dátumbélyegzéssel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Mezőfi Vilmos (Debrecen, 1870. március 27. – Budapest, 1947. április 16.) újságíró, politikus. Két évet töltött Berkovits Antal órásmesternél és szabályszerű bizonyítványt nyert az órásmesterségből. Ha napi munkáját elvégezte, tanult és éjszakákon át pótolta azt, amit iskolába nem járván elmulasztott. Így tanult meg többek közt gyorsírni és sztenográf írógépén írni is. 18 éves korában a Magyar Híradó kőnyomatos laptudósító munkatársa lett. 1892-1896 között a képviselőház gyorsírodájában dolgozott, ezzel párhuzamosan a "Magyar Hírlap", a "Pesti Hírlap" és a "Függetlenség" c. politikai napilapoknál jelentek meg cikkei. Az 1890-es évek közepén lépett be az SZDP-be. A párt 1899-es kongresszusán szembefordult annak vezetőségével, mivel a szegényparasztság szervezésének elhanyagolását kifogásolta. Miután a pártból kizárták, 1900-ban a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Pártot alapította meg, ennek a programjával volt a szegvári kerület képviselője az országgyűlésben 1905-1910 között. Agrárszocialista jellegű volt a mozgalma, de demokrata és nacionalista elveket képviselt támogatva a Függetlenségi Párt ellenzéki politikáját. Pártja az első világháború előtt a tömegbefolyását szinte teljes mértékben elvesztette. 1901-ben vette át a "Szabad Szó" c. lapot, amit a szentesi földmunkások alapítottak Árvai Bálint közreműködésével. Több röpirat, politikai, filozófia írás szerzője és fordítója volt.