Központi Antique Book Shop

162. Könyvárverés

A Marosvásárhelyi Református Kollégium érettségi oklevele (Marosvásárhely, 1805. június 24.) borosnyai Lukács Pál részére. Az oklevél általánosságban szól a kedvezményezett szorgalmáról, amelyet a különféle tantárgyakban tanúsított. Papír, latin nyelven, papírfelzetes viaszpecséttel, guberniumi levéltári bélyegzővel.
A borosnyai/borosnyói Lukács név nem csenghetett idegenül Marosvásárhelyen a XVIII-XIX. században, a kollégiumi feljegyzések (beiratkozási anyakönyvek és más nyilvántartások) alapján a család számos tagja látogatta a kollégiumot. A Lukács-família a Sepsi- szentgyörgytől nem messze fekvő Nagyborosnyóról származott, 1758-ban nyert nemességet és címeradományt Mária Teréziától, így később, a XIX. század második felében már vezetéknevüket is a nemesi előnév alapján Borosnyóiként használták. A család első ismert és egyik legjelentősebb tagja a nemesség- és címerszerző borosnyói Lukács János (1694–1760) református lelkész, 1749-től az erdélyi református egyházkerület püspöke. Borosnyói Lukács Pál, akinek a nevére jelen érettségi oklevél szól, minden bizonnyal János Pál nevű dédunokájával azonosítható. A kollégium nyilvántartásaiban ebben az időszakban szerepel ilyen nevű diák, akiről 1805-ben megjegyzik, hogy 16 éves, tehát 1788/89-ben születhetett, ez beleillik az általunk ismert nemzedékrendbe. Későbbi pályájáról kevés tudomásunk van, 1822-ből említenek bizonyos Borosnyai Lukács Pált, mint a marosvásárhelyi református egyházközség Nagy Levéltárának gondokát, aki alighanem azonos az 1805-ben laureált diákkal.
Az oklevél érdekessége, hogy az aláírók között megtaláljuk Pál diák nagybátyját, borosnyai Lukács Jánost (1767–1848), aki 1797– 1844 között természetrajzot tanított a marosvásárhelyi kollégiumban, így többek között tanítványa volt a nemeuklidészi geometria úttörőjeként számontartott matematikus, Bolyai János is.
A többi aláírás nem kevésbé figyelemreméltó, kis túlzással a korabeli erdélyi művelődés és oktatás jelentős alakjainak névsorával állunk szemben: 1. Bolyai Farkas (1775–1856) matematikus, Bolyai János apja és tanítója – 2. Köteles Sámuel (1770–1831) filozófus, államtudós, a magyar filozófiai szaknyelv egyik megteremtője – 3. kisborosnyói Tompa János (1770–1834) teológus – 4. makfalvi Dósa Gergely (1766–1826) jogtudós, a jogi tanszék első professzora, Dósa Elek (1803–1867) jogtudós apja – 5. Antal János (1767–1854) a történelem és a filológia tanára, későbbi református püspök.