Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, [1939], Luzsénszky Alfonz (Stádium Sajtóvállalat R.-T. Budapest), 192 p.
A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz.
Negyedik kiadás. A kötetet nyomtatta a Stádium Sajtóvállalat R.-T, Budapesten. A címfedélen és a címlapon »A Nemzeti Élet" kerszetény nemzetvédelmi politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest 1921« feliratozású bélyegzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, kissé sérült címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, kissé sérült, a nyomda feltüntetésével ellátott hátlappal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet fordítója és kiadója, Luzsénszky Alfonz (Budapest, 1876. január 13. – Budapest, 1953. december 30.) magyar szélsőjobboldali újságíró, író, katolikus lapkiadó és természetgyógyász. 1898-1903 között a "Páduai Szent Antal Lapja" c. keresztény lap munkatársa. 1902 novemberében megindította a "Szent József Lapja" c. kéthetenként megjelenő keresztény folyóiratot, ami 1905-1910 között "Katolikus Magyarország" címmel jelent meg, mindaddig míg támogatók hiányában a lap hirtelen megszűnt. A "Pesti Napló" tájékoztatása szerint a szerző 1910-ben mint görögkatolikus hitoktató tevékenykedett Budapesten, azonban neve a magyarországi latin és görög szertartású papság 1909-1910. évi évkönyvében egyáltalán nem szerepel. Természetgyógyászként azonban a növényi anyagokból előállított kivonataira (1925-ig) három elfogadott, hivatalos szabadalmat is kapott. A szerzőt 1945. október 2.-án a Magyar Népbíróság "A zsidóság bűnei" c. 1941-ben megjelentetett műve miatt teljes vagyonelkobzásra és 10 év börtönre ítélte, amit 1946. márciusában 3 évre enyhített. Az 1911-ben írt "A Talmud magyarul" c. műve a korabeli magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben nagy népszerűségre tett szert. A benne szereplő tematikus és tendenciózus idézetek, valamint a fordítás kérdései miatt azonban a mű máig viták tárgya lett. „Fordítása” miatt már a Horthy-korszakban perbe fogták, mely során bebizonyosodott, hogy Luzsénszky az eredeti Talmud szövegét nem látta, nem olvasta, hanem ehelyett August Rohling: "Der Talmudjude" c. a Talmudot keresztényellenesnek beállítani igyekvő 19. századi tendenciózus összeállítását ültette át nagy buzgalommal magyarra, ami maga sem eredeti munka, hanem Johann Andreas Eisenmenger, 1700-ban megjelent "Entdecktes Judenthum" c. művének kivonatos feldolgozása. Ami a Talmudot és a rabbinikus irodalmat tendenciózusan sötét színben festő számtalan hasonló munka közül a legismertebb, máig ható forrása az antiszemita célú Talmud-„ismertetéseknek”. Fordítási hibáit többek között Franz Delitzsch is kimutatta a Rohling művét elemző színvonalas munkájában. A Magyar Katolikus Lexikon, illetve a Gulyás-féle Életrajzi Lexikon Luzsénszky művét rövid szócikkein kívül más forrásban egyáltalán nem említi. Nevét (és felettébb kétséges munkásságát) sem a Jewish Encyclopedia, sem a judaisztikában alapműnek számító "Encyclopaedia Judaica" nem említi (még a Talmud-félrefordítások között sem), jelentősége ebből következően alapvetően megkérdőjelezhető és kétes. Művei közül néhányat, köztük "A Talmud magyarul c. művét is az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete indexre tette és megsemmisítésre ítélte. Vagyis a szerző könyve szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított "Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-II-III-IV." c. zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján."