Dávidházy Antiquariat

1. online aukció - Kézirat és könyv

LEIPZIG, [1869], C. F. KAHNT. PN 1230. 313, [1] P. 340 MM – ELSŐ KIADÁS. SEARLE I4, RAABE 2, CHIAPPARI 477, R. CHARNIN MUELLER/M. ECKHARDT 748. A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI ZENETÖRTÉNET KIMAGASLÓ ALKOTÁSA LISZT FERENC SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA CÍMŰ ORATÓRIUMA, MELYNEK ZONGORAKIVONATA 1867-BEN, KARMESTERI PARTITÚRÁJA KÉT ÉVVEL KÉSŐBB JELENT MEG. LISZTNEK EZ VOLT AZ ELSŐ MŰVE AZ ORATÓRIUM MŰFAJÁBAN, MELLYEL EGYCSAPÁSRA A NEMZETKÖZI ÉS A MAGYAR ZENEÉLET KÖZÉPPONTJÁBA KERÜLT, EZÚTTAL PERSZE NEM MINT VIRTUÓZ ZONGORISTA, HANEM MINT EGY MONUMENTÁLIS EGYHÁZI ZENEMŰ SZERZŐJE. „A MŰVET LEGJOBB KÉPESSÉGEIM SZERINT, GONDOSAN KIMUNKÁLTAM, S TÖBB MINT EGY ÉVEN ÁT, MONDHATNI, VELE ÉLTEM.” – ÍRTA A KOMPOZÍCIÓS MUNKÁRÓL. KINYOMTATNI AZONBAN MÉG JÓ IDEIG NEM ENGEDTE: EZÚTTAL IS SOKAT VÁLTOZTATOTT, CSISZOLT A DARABON, S EZÉRT TÖRTÉNHETETT, HOGY A ZONGORAKIVONAT KOTTÁJÁNAK KIADÁSA MEGELŐZTE A KARMESTERI PARTITÚRA NYOMTATÁSÁT. A MŰ NÉPSZERŰSÉGÉT AZ IS MUTATJA, HOGY SZÁMOS ÁTDOLGOZÁS KÉSZÜLT BELŐLE: KÜLÖN SZÁMKÉNT A BEVEZETÉS, A KERESZTESEK INDULÓJA ZONGORAKIVONATBAN, A VIHAR ÉS INTERLUDIUM ZONGORÁRA, 4 KÉZRE. NYILVÁNVALÓAN MIND AZ ÁTDOLGOZÁSOK, MIND PEDIG A ZONGORAKIVONAT NAGY SZÁMBAN KÉSZÜLT, EZZEL SZEMBEN A KARMESTERI PARTITÚRA RENDKÍVÜL RITKA. AZ ELSŐ KIADÁSÚ KOTTA DÍSZESEN LITOGRAFÁLT CÍMLAPJA, A KÜLÖN OLDALON SZEREPLŐ SZERZŐI AJÁNLÁS (II. LAJOS BAJOR KIRÁLYNAK) MIND A KIADVÁNY REPREZENTATÍV VOLTÁT JELZI. MINTHA A ZENEMŰKIADÓ, A KAHNT CÉG IS ÉREZTE VOLNA, ENNEK A MŰNEK A PARTITÚRÁJÁHOZ CSAK NAGYON KEVÉS KARMESTER MER MAJD NYÚLNI. PEDIG HATALMAS SIKERT HOZOTT A LEGENDA ELSŐ MAGYARORSZÁGI ELŐADÁSA: PESTEN 1865 AUGUSZTUSÁBAN, EGYMÁS UTÁN HÁROMSZOR HANGZOTT FEL A MŰ, A SZERZŐ VEZÉNYLETÉVEL, A LISZT ALAPÍTOTTA PESTBUDAI ZENEDE NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA ALKALMÁBÓL. A SIKER, A LELKESEDÉS MINDEN VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLT. HAZÁNK AKKORI ZENEÉLETÉNEK LEGISMERTEBB ÍRÓJA, ÁBRÁNYI KORNÉL A KÖVETKEZŐKKEL JELLEMEZTE AZ ESEMÉNYT: „A FENTEBBI NAP MAGYARORSZÁG MŰTÖRTÉNETÉBEN A LEGFÉNYESEBB, A LEGDICSŐBB S A LEGMESSZEBBRE KIHATÓ LAPOT FOGJA KÉPEZNI.” LISZT ORATÓRIUMÁNAK JELEN KARMESTERI PARTITÚRÁJA ERKEL FERENC LEGIDŐSEBB FIÁNAK, ERKEL GYULÁNAK A KOTTATÁRÁBÓL SZÁRMAZIK. ERRE UTAL A CÍMLAP ALJÁN TALÁLHATÓ TULAJDONOSI ALÁÍRÁS, ILLETVE SZÁMOS KOTTÁS BEJEGYZÉS. ERKEL GYULA TANÁRA AZ A MOSONYI MIHÁLY, AKI LISZTTEL IS JÓ BARÁTSÁGBAN VOLT, A SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJÁRÓL IS LEVELEZTEK, RÁADÁSUL A MESTER ESZTERGOMI MISÉJÉNEK ÁTDOLGOZÁSÁT IS Ő KÉSZÍTETTE A ZENESZERZŐ LEGNAGYOBB MEGELÉGEDÉSÉRE. „ERKEL GYULA [PEDIG] A MAGYAR ZENEI MŰVELŐDÉS VALAMENNYI TERÜLETÉN MUNKÁLKODOTT ATYJÁHOZ HASONLÓAN.” (NÉMETH AMADÉ) ZENEI RANGJÁT MUTATJA, HOGY TÖBB LISZT-HANGVERSENYT IS VEZÉNYELT, AZ OPERAHÁZBAN IS GYAKRAN DIRIGÁLT, ILLETVE, HOGY A ZENEDE ZENEIGAZGATÓJÁVÁ IS MEGVÁLASZTOTTÁK. KORTÁRSA, ÁBRÁNYI KORNÉL ÍRTA RÓLA: „APJÁTÓL ÖRÖKÖLT NAGY TEHETSÉGE, SOKOLDALÚ TUDÁSA, MESTERI KEZELÉSE A VEZÉRKÖNYVEKNEK S A KARNAGYI PÁLCZÁNAK, DE ÚGY IS MINT KIVÁLÓ ZENEKÖLTŐ, TANÁR S HANGSZERELŐ Ő A MAGYAR ZENEVILÁG LEGJELESEBB TAGJAI KÖZÉ SOROLHATÓ.” KÉSŐBBI FÉLVÁSZON KÖTÉSBEN.