Hereditas Antikvárium

Fair Partner ✔
14. Könyvárverés

Amszterdam, 1596.
Kína és Kelet-Ázsia kelet-nyugati tájolású, Jan Huygen van Linschoten által készített ritka, rézmetszetű térképe, amelynek jellegzetes ábrázolásmódját az úgynevezett portolántérképek ihlették. Ez a típusmegnevezés olyan hajózási térképeket jelöl, amelyeket a navigálás megkönnyítése érdekében irányvonalakkal és egyéb olyan, a hajósok számára létfontosságú információkkal láttak el, mint például a mélytengeri zátonyok és áramlatok helye. A csodaszépen illusztrált lapot készítője két, az irányvonalak metszéspontját jelölő szélrózsával, tengeri és szárazföldi élőlényekkel, gályákkal és tengeri csatával ékesítette. A díszes kartusok egyike a címet, a másik a vonalas aránymértéket övezi, amelyhez a metszőt és a készítés idejét (Hendrick Florent van Langren, 1595) megjelenítő rész kapcsolódik. Elsőként Linschoten „Itinerario”-jának részeként jelent meg 1596-ban. A lap kartográfiailag Kína esetén Luiz Jorge de Barbuda, Délkelet-Ázsia és Japán vonatkozásában Fernão Vaz Dourado, a Fülöp-szigetek tekintetében pedig Bartolomeo Lasso ábrázolásán alapul. Bár a kör alakú szigetként megjelenő Korea és a teljes mértékben eltorzított Japán a mai ismereteink alapján szembetűnő, mégis ez korának legpontosabb ábrázolása a regióról. A kontinenst és a környező szigetvilágot a lehető legrészletesebben feltüntető térképen – nagy figyelmet fordítva arra, hogy ne legyen eltakarva semmi a partvonalból – a települések megnevezése a partra merőlegesen olvasható, a selfekre pedig pontozással hívta fel a figyelmet alkotója.
Linschoten 1583 és 1589 között a goai portugál érsek titkáraként sok titkos hajózási térképhez fért hozzá, amiket le is másolt. Ezen információknak különösen nagy jelentőségük volt, hiszen megjelenítették a Kelet-Indiába vezető legbiztonságosabb nyílt tengeri hajózási útvonalakat, valamint részletes helyszínrajzot is biztosítottak. 1589-ben visszaindult Hollandiába, ám útja során az Azori-szigeteken angol kalózok támadták meg. Hajótörést szenvedett, így hazája földjére csak 1592-ben léphetett. Utazásainak története az amszterdami Cornelis Claesz kiadó gondozásában – térképekkel gazdagon illusztrálva – jelent meg 1596-ban „Itinerario: Voyage ofte schipvaert van Jan Huyghen van Linschoten” címen.
Mérete: 390 x 525 (530 x 605) mm. Példányunk korábban valószínűleg egy kompozit-atlaszhoz tartozott, mivel egy nagyobb méretű üres ívre lett kasírozva, és kézzel megszámozva (lapszáma: 114).
Poss.: A verzón Gróf L. László oxfordi gyűjtő és térképtörténész ráragasztott szárazpecsétjével.
Suarez (SE Asia): Fig. 92.