Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
XXXVI. Online árverés

Leroy–Beaulieu, [Paul] Pál
Az uj socialismus és annak bírálata. Fordította Sasvári Ármin. Bevezető előszó: Katz Gyula.
Budapest, 1888. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) XII + 496 p. Egyetlen magyar kiadás.
A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, az első előzéken Ex libris és könyvkötői könyvjegy.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata. [51. kötet.])
Pamlényi 124. o.
Aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Hirháger K., Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Hozzá tartozik:
Laveleye, Émile [Louis Victor] de
A tulajdon és kezdetleges alakjai. A negyedik átvizsgált és tetemesen bővített franczia kiadás után fordította: Bartha Béla. Bevezetéssel ellátta: Pulszky Ágost. I–II. kötet. [Teljes.]
Budapest, 1897–1898. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) LXXI + [1] + 404 p.; [4] + 315 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata. Új folyam, 33., 35. kötet.)
Pamlényi 155. o.
Egységes, aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány. (BL 4500–4700)
Hozzá tartozik:
Le Play, [Pierre Guillaume Frédéric]
A munkásviszonyok reformja. – Tiszamenti jobbágy. Fordította és bevezette Geőcze Sarolta.
Budapest, 1903. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. ny.) VIII + 540 p. Egyetlen magyar kiadás.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam, 56. kötet.)
Pamlényi 167. o.
Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Hozzá tartozik:
Kidd, Benjamin
Társadalmi evoluczió. Angolból fordította Geőcze Sarolta.
Budapest, 1905. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. ny.) XII + 387 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás.
A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés.
(A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam, 64. kötet.)
Pamlényi 171. o.
Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
A Magyar Tudományos Akadémia mint a hazai tudományosság letéteményese már az 1870-es évek elején elhatározta, hogy a külföldhöz való tudományos fölzárkózás jegyében számtalan tudományágban tanulmányköteteket fordíttat le. Így láttak napvilágot jeles külföldi szaktudósok által írt történelmi, irodalomtörténeti, lélektani, nemzetgazdaságtani, statisztikai, és a választójogi közérdeklődésre való tekintettel alkotmányjogi, sőt az 1880-as évek közepétől kezdve társadalomelméleti munkák. A fennálló szabadelvű kormányzás híveként az MTA természetesen az idegen nyelven elérhető munkák közül jobbára a marxista kihívást érdemben kritizáló munkák közül válogatott. A magyarul elsőként közzétett kötet, sorozatalapozó kötetünk, Leroy–Beaulieu munkája az osztályharc rendkívül szerteágazó elméleteinek vitriolos kritikája. Egy évtizeddel később a sorozatban – az elfogulatlanság jegyében – megjelenik az utópista szocialisták egy kedves szerzőjének, a belga Émile Laveleye-nek az ősi, kommunisztikus földtulajdonlásról szóló társadalomelméleti munkája, ám a magyar fordító a mű elé igazán nagyívű, kritikai elemeket is tartalmazó előszót illesztett. A XX. század első éveiben gyors egymásutánban megjelenő két fordításunk viszont ismét visszatér a társadalomreformer irányzatok radikális kritikájához – a gyors ütemben gyarapodó létszámú hazai munkásság körében kifejtett osztályharc-elméletek elleni fellépés gyanánt az MTA megjelenteti a francia társadalomtudósnak, a politikai katolicizmus képviselőjének, LePlay-nek munkáját, illetve a brit Benjamin Kidd munkáját, ez utóbbi nem a morál és erkölcs, hanem a szociáldarwinizmus jegyében kritizálja a korabeli társadalmi igazságosság előharcosainak ideológiáját.
Paul Leroy–Beaulieu (1843–1916) francia közgazdasági író munkája eredeti nyelven először 1884-ben jelent meg, „Le Collectivisme, Examen critique du nouveau socialisme” címmel. A vitriolos stílusban megírt dolgozatnak már előszava is sokatmondó tételmondattal indít: „A társadalmi tévedések örökkévalók; csakhogy a különböző korszakokban különböző alakot öltenek”, mely tételmondat így folytatódik: „A romanticismus korszakában, a restauratió és Lajos Fülöp alatt láttuk az érzelgős, ábrándos, mysticus socialismust. Egy negyedszázad óta a sociális ábrándozás más jelleget mutat. Felhagyott az érzelgéssel és a dialectikára adta magát. Mesterileg bánik a tudomány fegyvereivel és a logikával. Egymás mellé fűz állítólagos elméleteket és a szellemet elvakítani igyekszik egy mesterkélt szövevény által, mely a kevésbé gyakorlott szem előtt tudományosnak látszik.” A kötet Lassalle tételeinek vizsgálata után alapos vizsgálat alá veszi Marx elméleteit, szembesíti az elméletet a működő valósággal, és minden fejezet végén a lassale-i, marxi dogma éppen boncolt részének tételes cáfolatáig jut el.
A belga közgazdasági író Émile de Lavaleye (1822–1892) munkája először 1874-ben jelent meg, „De la propriété et de ses formes primitives” címen. Az ősi földművelő közösségekben honos tulajdonlási és szövetkezési-munkamegosztási formákat vizsgálja, többek az orosz mir, a germán Mark, a svájci Allmend néven ismert régi intézményeket. A szerző szerint ez ősi földközösségi formák a megírás jelenében távoli vidékeken változatlanul fennmaradtak, így például Skócia és az Egyesült Államok határvidékein. A munka nagy népszerűségnek örvendett a korszakban, különösen a közösségi tulajdonlást távlati céljaik között számon tartó szocialisták körében.
A tudományos szociológia franciaországi megalapítójának, egyben a politikai katolicizmus jelentős alakjának, Pierre Le Play-nek (1806–1882) munkája eredeti nyelven először 1870-ben jelent meg, „L’organisation du travail selon la coutume des ateliers et la loi du Décalogue” címen. Munkáján egyszerre érezhető szociológiai és katolikus látásmódja. A „Munkásviszonyok reformja” című dolgozat után a szerző egy korai – hazánkban tett 1846. évi látogatása nyomán keletkezett – műve: az első magyarországi szociográfia, melyben Le Play Hatvan társadalmi rétegződését írja le, egy öttagú hatvani jobbágycsalád életviszonyain keresztül, „Tiszamenti jobbágy” címmel. A munka 1850-ben magyarul is megjelent, Horváth Mihály szerkesztésében, azonban a korban visszhangtalan maradt.
Benjamin Kidd (1858–1916) brit szociológus „Social Evolution” címen 1894-ben kiadott munkája komoly nemzetközi hírnevet ért el. A munkában a szerző, Darwin híveként a létért való küzdelmet a mindenkori fejlődést a fejlődés motorjának tartja, és egymással történelmi tényezőként szembe állítja egymással az önzéssel határos józan észt és a végső soron a kereszténységből eredő altruisztikus érzelmeket. A történelmet e két elv küzdelmeként ábrázolja, és cáfolja, hogy a társadalmi evolúció mögött a tudományok fejlődése állna; véleménye szerint a fejlődés motorja a hit. A modern szocialista eszméket hosszan tárgyalja, és végső következtetése, hogy a szocialista eszmék végső célja a létért való küzdelem megállítása, amely viszont kiindulópontja szerint minden emberi fejlődést megállít, ezért nem lehetséges megoldás. A részletes tartalomjegyzékben jól nyomon követhető a szerző gondolatmenete.