Múzeum Antikvárium

37. árverés

[Kolozsvár] Claudiopoli, 1765. Stephanum Paldi. [8]+166+[2] p. Első számozott levele elkötve. Első előzéklapján több, korabeli tulajdonosi bejegyzés.
Lázár János gróf (1703-1772) barokk író, fordító, főispán, erdélyi kormányszéki elnök. A szerzőt talán legnépszerűbb nagyterjedelmű magyar nyelvű költeményéről, a német, olasz és spanyol mintákra visszamenő Florindáról (Szeben, 1766., Pest, 1791) ismerik. „Pedig nagyon érdekes Opera poetica c. latin gyűjteménye is. Fiatalkorában Németországban tanult, Marburgban Christian Wolf tanítványa volt. A filozófus becsülte szorgalmát, rövidesen legkedvesebb tanítványává fogadta. Hosszabb költeményben köszöntötte, még Marburgban, 1728-ban mestere születésnapját, itt a tudományok egész enciklopédiáját fölvonultatja, hogy Wolf egyetemes tudását bizonyíthassa. Megérintette őt a századközép Angliából kiinduló divatja, a biblikus költészet is. Versbe foglalta a bűnbeesést, valamint Jób könyvének első fejezetét, ez utóbbit hexameterekben. Mivel nem kötötték a szerzetesi írókat kötelező szabályok, ezért sokkal nyíltabban vallhatott mind filozófiai kételyeiről, mind a szerelemről. Pl. barátjának, Teleki Mihálynak halálára írt terjedelmes gyászódájában minden kortársánál nyíltabban vonja kétségbe az emberi élet értelmét és a lehető legsötétebb színekkel festi a minden élőre leselkedő egyetemes pusztulást. Németországi emlékei később is visszatérnek: pl. költői levélben örökíti meg egy székelyföldi gyógyfürdő, Lövéte szépségeit; a hely ecsetelésekor hol a hannoveri királyi palota szökőkútja, hol a kasseli grották jutnak eszébe.(156-158 p.) Néha megadja lábjegyzetben egy-egy antik célzásának forrását; ha idéz, akkor többnyire fonák szövegösszefüggésbe helyezi a klasszikus helyett. Pl. egy kolozsvári jezsuitával, Bíró Istvánnal folytatott hosszas költői levélváltásában arra figyelmezteti partnerét, hogy a pápák lelki hatalmát nem szabad abszolútnak tekinteni, a kegyelem egyedül Isten kezében van, a jezsuita is jobban tenné, ha egyenesen az égre függesztené tekintetét: a Jób könyvét hexameterbe átíró Lázár János grófról, vagy a vele költői levelezésben is álló Bajtay Antal, piaristából lett erdélyi püspökről (126. p.)”/Irodalomtört. Közl. - 95. évf. 5-6. füz. Szörényi László: Neolatin lírai költészet a XVIII. századi Magyarországon.
Korabeli, kissé sérült gerincű, félbőr kötésben.