aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
aukció dátuma |
2020.10.25. 20:00 |
aukció címe |
Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok |
aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján október 15. és 22. között lehet megtekinteni. |
aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2020-10-25/11-dedikalt-arveres |
115. tétel
Lossonczy Tamás: A vízió állandóan változik (aláírt példány)
Budapest, 2004, Ernst Múzeum Kht. kiadása (Managerpress Kft., Bp.), 271 p. + [1] p., ill.
Lossonczy Tamás festő- és grafikusművész által aláírt példány. Első kiadás. A vízió állandóan változik. / The vision is always changing.
A címlapon Lossonczy Tamás festő- és grafikusművész fekete filctollal beírt aláírása olvasható: Lossonczy Tamás 2005. I. 2."
Lossonczy Tamás születésének 100. évfordulója alkalmából készült magyar-angol nyelvű művészeti album. A kötet borítóján Lossonczy Tamás illusztrációja (Cím nélkül, 1947, papír kollázs, 38x31 cm), az első oldalon önarcképe (Önarckép, 1945, papír, tollrajz, 13,5x10 cm) látható. A művész lírai kísérői tanulmányával, Pataki Gábornak a művész grafikáiról szóló írásával, naplótöredékekkel, színes és fekete-fehér grafikákkal, életrajzi adatokkal, képjegyzékkel, valamint tartalomjegyzékkel ellátott album.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány fehér feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos, színes illusztrációval ellátott könyvgerinccel, fekete kiadói előzéklapokkal, szép, tiszta, minőségi műnyomópapíros belívekkel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
A kötet főszereplője, Lossonczy Tamás (Budapest, 1904. augusztus 12. – Budapest, 2009. november 3.) magyar festő- és grafikusművész. Joghallgatóként kezdte, majd elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát (tanárai Bosznay István és Vaszary János). 1929-1931 között Kaesz Gyula tanítványa volt. Tanulmányútjai Párizsba vezettek (1926, 1937). 1934-ben a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja, majd 1945-1946 között az Európai Iskola tagja, később 1948-ig az Elvont Művészek Magyar Csoportjához csatlakozott. 1957-ben a MÜM 18. sz. Szakmunkásképző Intézet szerkezettan tanára 1968-as nyugdíjazásáig. Ebben az időszakban készítette el nagy hatású, közismert művét, a Tisztító nagy vihar című képét. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Kezdetben nonfiguratív festészettel próbálkozott, majd organikus-térkonstruktív alkotásokat készített. Az 1950-es években baloldali meggyőződése miatt szocreál műveket készített, amivel 1952-ben hagyott fel. 1955-ben alkotói válságba került, 1960-ban kezdett újra aktívabban festeni. 1970-től előbb ún. „űrképekkel” foglalkozott, majd felerősödtek művészetében az expresszionista és szürrealista hatások. Később festészete egyszerűsödött, nem kötötte magát stílusokhoz, és grafikai tevékenysége is intenzívebbé vált."