auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján július 13. és 20. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2023-07-23/antikvarium-hu-szezonzaro-kamara-4 |
201. item
Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget
Budapest, 1942, Sylvester-nyomda R.-T. kiadása és nyomása, 118 p. + [2] p., ill.
Első kiadás. Település- és népiségtörténeti értekezések. No.: 6. sz.
A felsőőri magyar népsziget. Írta: Kovács Márton.
Egy fekete-fehér térképvázlattal illusztrált, valamint előszóval, adattárral és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Sylvester-nyomda R.-T., Budapesten.
Könyvkötői fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, ezüstözött feliratozású könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhány megerősített lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző - mint az előszóban mondja - azt akarja megállapítani, miként keletkezett a címben megjelölt népsziget, helyesebben: hogyan vált Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget, és Vasjobbágy magyarsága népszigetté. Munkája első fejezetében a népsziget-kutatás kialakulásáról és mai állapotáról ír. Felsorolja e tárgykörből a fontosabb német szakmunkákat. Ezek módszerét véve aztán alapul, írja meg az őrségi népszigetről szóló tanulmányát. A második fejezet a népszigetté válás előtti kort tárgyalja, ismertetve az őrök odatelepedésének valószínű idejét, szervezetét, jogviszonyait, és az oligarchia elleni küzdelmét. A népsziget történeti élete c. harmadik fejezet az őrség falvainak belső életét, birtokviszonyait, az adózás kérdését, a belső viszályokat, a vallási viszonyokat, az ellenséges pusztításokat és a honvédelemben való részvételük mértékét tárgyalja, vázlatosan, egészen az 1914-18. évi világháborúig bezárólag. A következő fejezet a nemzetiségi kérdésről szól, majd az őrség világháború utáni élete kerül tárgyalásra. Végül adattárt közöl a szerző nem sokkal kisebb terjedelemben, mint amekkorát a szövegrész elfoglal (50:68). Ebben megtaláljuk mind a négy község lakóinak neveit, részben az összeírások, részben az anyakönyvek alapján..." - írta a műről Taba István (Századok, 1944./78. évfolyam/7-10. szám/539. p.)."