Auktionhaus |
Ráday Antikvárium Bt. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ 50. árverés - Könyvek, Tarnóc Márton hagyatéka |
Datum der Ausstattung |
Telefon előre egyeztetett időpontban az árverés ideje alatt | hétköznap 8-15 óra között |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 30 3310225 | radayaukcio@gmail.com | |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2024-11-30/50-arveres-konyvek-tarnoc-marton-hagyateka |
166. Artikel
Kovács János, M.: A' Magyar kronikának Rövideden le-rajzolt sommája,... [Egybekötve.] 1742.
Rész szerént külömb külömb -féle Könyvekbül-is bövitetett, A' második Része penig némelly irásokbúl ki-vétetett, és a' Magyar Nemzetnek Jeles emlékezeteire s' hasznára Ez új formában ki-bocsattatot...
Pozsonyban, 1742. Nyomtattatott Spaizer Domonkos Ferencz költségével. [200], 176, [20] p. A második rész önálló címlappal.
Hozzá kötve
Spangár András: A' Magyar Kronikaknak A' Mellyet Elsőben meg-irt, s' ki bocsátott nemzetes Petthő Gergely 373. esztendőtül fogva 1626. esztendeig... szaporitotta groff Kalnoki Samuel... Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott. Spangar Andras Jesuita Által.
Cassan, 1734. Academiai betökkel P. Jesuitáknál. [2], 169, [5] p.
Hozzá kötve:
Spangár András: Magyar Kronika... Kinek-is Három első Fő Részeit... elsőben irta néhai Nemzetes Pettő Gergely... A' Három utólsó Fő Részeivel... De leg-főképpen a' Magyarok Bibliotekajával... azon Kronikát terjesztette, szaporitotta, és a' Magyarok tanúságára ki-bocsátotta - -.
Kassán, 1738. Academiai bötűkkel. [2], 322 [recte 311] p. [Ez a mű csonka: a 185. oldatól a 322. oldalig van meg.]
Hozzá kötve:
Kovács János: Magyarország Krónikájának Rövid reflexiokkal való folytatása....
[Pozsony, 1749]. Spaizer Domonkos Ferencz. 112 p. [Kovács könyvének-önálló címlappal nem rendelkező-harmadik része.] 21,5 cm.
Későbbi egészbőr kötésben, festett lapszélekkel, a képeken látható állapotban. Poss.: Thúry István, Tarnóc Márton.
Pethő magyar krónikája a magyarok történetét meséli el Kr. u. 373-tól (a hunok Pannóniába való első bejövetelétől) az 1626. esztendőig. Főképp hadi és politikai eseményekről ír, nagy figyelemmel kísérve a török ellenes harcokat. Ugyanakkor világtörténeti eseményeket is megemlít, így például Amerika felfedezését. Katolikus szerző lévén, helyteleníti a protestantizmus elterjedését. A mű műfaját tekintve annales, de a szerző gyakran kommentál, saját korához érve pedig bővebb önálló beszámolókat is találunk (például az 1604-es esztendőnél Bocskai István támadásáról). Műve csak halála után jelent meg nyomtatásban,1660-ban Bécsben, de igen népszerű lett, több kiadást is megért. A krónikát később az 1732. esztendő eseményeiig a jezsuita Spangár András kibővítette, később Kovács M. János is tovább folytatta 1742-ig. A krónika végén, a toldalékban, magyar fordításban olvashatók például Szent István király Intelmeit és a Magyar, és Erdély Országi Eretnekek, és Eretnekségek Krónikáját. Forrásai között sok magyar és külföldi szerző található. Pethő kompilál, de írott forrásait kritikával kezeli. Szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy magyar nyelvű és katolikus szellemű krónikát adjon a latinul nem tudó olvasóközönség kezébe, amely addig főképp protestáns krónikákat olvashatott magyarul. Ugyanakkor korának fontos eseményei (a tizenöt éves háború, a Bocskay- és Bethlen-féle felkelések) is ösztönözhették műve megírására.