Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Békéscsaba, 1920, (Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat, Békéscsaba), 84 p.
Szerző által dedikált példány. Mák. Versek. Írta: Kosztolányi Dezső. Második kiadás.
A kötet címlapján a szerző, Kosztolányi Dezső névre szól dedikációja olvasható:

Füst Milánnak szeretettel, barátsággal Kosztolányi Dezső Budapest, 1921”

A magyar irodalom két nagyágyúja találkozik ebben a dedikációban, amely nem is szorulna különösebb magyarázatra, ha nem lenne mögötte éppen egy elsőre nem látható fontos életrajzi vonatkozás.
A dedikáció írója és címzettje mindketten a Nyugat első generációjának tagja, és a szakmai kapcsolaton túl barátok is voltak. Sőt: a harmincas években Füst Milán már – Karinthy Frigyes mellett – Kosztolányi egyik legjobb, legbensőségesebb barátja. (Annyira, hogy Kosztolányi házasságon kívüli szerelmi ügyénél ő a beavatott közvetítő, rajta keresztül leveleztek és nála találkoztak a titkos szerelmesek. Erről lásd: Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti. Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei. Bp. 2019. Jaffa Kiadó.) Ez azonban korántsem volt természetes, sőt: valójában az lett volna a természetes, ha Füst Milán szóba sem áll Kosztolányival 1919 után.
Viszont éppen ez a most felbukkant kötet a bizonyíték arra, hogy mégiscsak tartották a kapcsolatot.
Kosztolányi ugyanis 1919 szeptemberétől az Új Nemzedék című szélsőjobboldali politikai napilap belső szerkesztőségi munkatársa volt, és 1921 nyaráig azért kapta a havi fizetését, hogy antiszemita cikkeket írjon. Ezért természetesen a magyar kulturális élet, így az irodalom zsidó, illetve asszimilált zsidó származású tagjai nagyrészt megszakították vele a kapcsolatot. Egy ideig Füst Milán sem kereste Kosztolányi társaságát.
A kapcsolat újrafelvételének dokumentuma az 1921 elején született baráti hangú dedikáció is. Előbb Füst Milán kereste Kosztolányit: 1920. november 8-án levelet írt neki, melyben megküldte neki legújabb könyvét (Nevetők), és kérte Kosztolányit, írjon róla. Kosztolányi végül is nem tett eleget a kérésnek, és nem írt a könyvről, viszont megküldte a sajátját, illetve – vélhetően – a sajátjait.
Mert 1920 decemberében Kosztolányinak több kötete is megjelent. Ekkor a Tevan Andor egy négy darabból álló mini Kosztolányi-sorozatot adott ki, egy új verseket tartalmazó gyűjteményt (Kenyér és bor), illetve vele azonos formátumban három korábbi Kosztolányi-kötet (Mágia, Mák, Négy fal között) újrakiadását. Mindegyikből készült bibliofil változat is, 100 példányban, a szerző aláírásával, melyek együtt is rendelhetők voltak. Ráadásul a Tevan kiadó ugyanekkor egy friss Kosztolányi-fordítást is piacra dobott, lord Byron Beppo c. verses elbeszélését. Kosztolányi vélhetően mindből küldött vagy adott Füstnek, a most fölbukkant darab ezek egyike lehet, benne a jól ismert zöldtintás kézjeggyel. (A Mák első kiadása 1916-ban jelent meg a Tevan Könyvtár sorozatban.)
Érdemes itt Füst Milánt idézni a barátság megszakadásáról és újjáéledéséről: „[Kosztolányi] elég jól ismerte a zsidót ahhoz, hogy képes lett volna még arra is, amire csak a beható ismeret képesít: hogy védje, mikor ostobák szidják és szidja, mikor ostobák dicsérik, mint ahogy magam is gyakran vagyok vele. Csakhogy ehhez neki nem volt mindig elég lelki ereje. Megszédült a lelkendező üldözés általános boldogságától és akkor mondta ki a zsidók elleni kifogásait, mikor a többiek bizony. És az első pillanatban nem vette észre, milyen rettenetes az, amit művel. Hogy milyen rettenetes egy nemesszívű embernek nem megvédenie azt az élő testet, amelybe a többség siet belerúgni. / […] Már az első szavak kimondása után is tudta, milyen szívtelen mesterség ez, de már nem lehetett visszakoznia, legalább is nem azonnal. / S azután eljött hozzám és sírt. Ez az igazság. S akkor egész éjjel azon törtük a fejünket, hogy hogy lehetne ebből a nem nekivaló, nem jószívnek való helyzetből kimentenie magát. S én akkor egyetlen szót szóltam hozzá tanácsképpen, hogy hallgasson. S ezt ő megfogadta. Politikai jellegű kérdésekben nem is lehetett többé szólásra bírni, akárhogy támadták is egykori magatartásáért, vagy azzal szemben való következetlen viselkedéséért.” (Füst Milán: „Kosztolányi és a zsidóság.” Múlt és Jövő, 1937. márc.)
Kosztolányi maga mögött tudva a politikai újságíró korszakát, lett igazán korszakos író, ezután írta meg regényeit, az Esti Kornélt, a Meztelenül és a Számadás verseit. Füst Milán visszanyert barátsága és tanácsai nélkül pedig vélhetően másképp alakult volna.
Jelen tétel ezt a meghatározó irodalomtörténeti folyamatot igazolja.

A kötetet a szerző Tevan-kiadásban megjelent műveinek listájával, valamint a hátsó tábla belső oldalán korabeli reklámokkal kiegészítve nyomtatta, a Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat, Békéscsabán.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, keretezéssel díszített, egy színnel feliratozott címfedéllel, feliratozott, enyhén sérült, belülről megerősített könyvgerinccel, a nyomda és kiadóvállalat feltüntetésével ellátott hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája."