Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
9. Grafikai online árverés

Méret: 27x18 cm.
Keretméret: 32x23,5 cm.
Papír, szitanyomat.

A kép egy az 1967-ben 20 példányban készült avantgard, amatőr kiadású mappa egyik példányából való, amely kis szériás sokszorosítási eljárással készült. A mappa anyaga valószínűleg 1967-ben lett volna a Műszaki Egyetemen kiállítva, de e kiállítást politikai okokból betiltották. A sokszorosítás – feltételezhetően – az egyetem műhelyében készült.
A kiállítás és a sokszorosítás szervezésében a mappa további avantgárd művészei személyesen résztvettek, így pl Korniss Dezső, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér eredeti kézjegyükkel is ellátták a lapokat.
Kassák szignója a sokszorosított kép része.

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész. A magyar avantgarde mozgalom meghatározó alakja. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte – ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében. 1915-ben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, amelyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám a Kun Bélával folytatott vitái arra késztették, hogy távolságot tartson a bolsevik irányzattól, ugyanakkor soha nem tagadta meg baloldaliságát, és egész életében nem választotta szét a művészt és a társadalomért felelős embert. Saját magát, világképét, de még művészetét is ezzel a két szóval jellemezte: a „szocialista ember”. 1945-ben Fodor Józseffel együtt szerkesztette az Új Időket. 1947–48-ban az Alkotás című lapnak is szerkesztője volt. Kassák 1945 után a Szociáldemokrata Párthoz közel álló szellemiségű, de teljesen független Kortárs c. folyóiratot szerkesztette, 1949-ig, amikor betiltották. 1946-ban belépett a Libertas szabadkőműves páholyba, amelyből elfoglaltságai miatt 1948-ban kilépett. 1947-től újra bekapcsolódott a pártéletbe, az SZDP Művészeti Bizottsága elnöke lett. 1948 januárjától országgyűlési képviselő volt, Kelemen Gyula megüresedett helyébe lépett. 1948-ban átigazolták az MDP-be, de 1949-től művei már nem jelenhettek meg. 1953 szeptemberében, az írószövetség párttaggyűlésén kritizálta az MDP kultúrpolitikáját, ezért kizárták a pártból. Ettől kezdve évekig nem publikálhatott. Csak 1956-tól térhetett vissza a művészeti életbe, az írószövetség közgyűlésén beválasztották az elnökségbe. 1957 után íróként a „tűrt”, képzőművészként gyakorlatilag a „tiltott” kategóriába tartozott, egy 1961-es kivétel után sem Párizsba, sem Rómába nem engedték ki saját kiállítására.

A kép egy az 1967-ben 20 példányban készült avantgard, amatőr kiadású mappa egyik példányából való, amely kis szériás sokszorosítási eljárással készült. A mappa anyaga valószínűleg 1967-ben lett volna a Műszaki Egyetemen kiállítva, de e kiállítást politikai okokból betiltották. A sokszorosítás – feltételezhetően – az egyetem műhelyében készült.
A kiállítás és a sokszorosítás szervezésében a mappa további avantgárd művészei személyesen résztvettek, így pl Korniss Dezső, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér eredeti kézjegyükkel is ellátták a lapokat.
Kassák szignója a sokszorosított kép része.