Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1914, Nádor Kálmán (Táborszky Nádor) Nemzeti Zenemű-Kereskedése (Röder C. G. G. m. b. H. Műintézet, Lipcse-Bp.), 11 p. + [5] p., ill.
A hű szövetségesek hymnuszai. / Volkshymnen der treuen Verbündeten. (Öt kotta és a hozzájuk tartozó dalszövegek egy füzetben.)

1. Magyar Hymnus. / Ungarischer Hymnus. Írta: Kölcsey Ferenc. Zenéjét szerzette: Erkel Ferenc. Átírta: Tisza Aladár. Német szövegét írta: Wilhelm Donath. Ének és zongora kotta.
2. Heil Dir im Siegerkranz! / Dicsfény vár és babér! Magyar szövegét írta: Kalmár Tibor. Zongorára alkalmazta: Hetényi-Heidelberg Albert. Ének és zongora kotta.
3. Gott erhalte. / Királyhymnus. Magyar szövegét írta: Kalmár Tibor. Zenéjét szerzette: Joseph Haydn. Ének és zongora kotta.
4. Die Wacht am Rhein. / A Rajna őre. Magyar szövegét írta: Kalmár Tibor. Megzenésítette: Carl Wilhelm. Átdolgozta: Nádor. Samu. Ének és zongora kotta.
5. Szózat. / Das Lied von Vaterlandstreue. Írta: Vörösmarthy Mihály. Zenésítette: Egressy Béni. Német szöveget írta: Albert Heidlberg. Ének és zongora kotta.

Magyar és német nyelvű kiadás. A Magyar Zenetár és a Magyar Dalújdonságok korabeli hirdetéseivel kiegészített füzet. A kottagyűjteményt Nádor Kálmán (Táborszky Nándor) Nemzeti Zenemű Kereskedése nyomtatta Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, színes, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan, sérült könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.

A Magyar Himnusz szövegét írta, Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) költő, politikus, nyelvújító, MTA tag, a magyar nemzeti himnusz költője. A Debreceni Református Kollégiumban tanult. Tanulmányai mellett Kazinczy buzdítására kivonatokat és irodalmi esszéket írt. Tanulmányait befejezve Pesten törvénygyakorlatra járt, de ügyvédi vizsgát soha nem tett. Horvát Istvánnal, Vitkovics Mihállyal, Szemere Pállal Pesten kötött szoros barátságot. Álmosdi kis birtokára költözve tanulmányainak élt. Később Csekére (Szatmár megye) költözött. Nagy figyelmet keltett a Mondolatra való Felelet", melyet Szemere Pállal együtt dolgozott ki. Kölcsey ezzel állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította annak sikerét. Kazinczyval együtt a régi Magyarország ellen küzdött, sorba vette a legnevezetesebb költőket, Csokonait, Kis Jánost és Berzsenyi Dánielt. Véleményét akkor hallatlan szigorúsággal mondta ki, ezért fel is zúdította maga ellen a közvéleményt és az írókat. Ekkor vette fel a kapcsolatot Kisfaludy Károllyal és az "Auróra-Kör"-rel is. 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból c. nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal megindította az "Élet és Literatura' c. folyóiratot. Később megyei főjegyzővé és országgyűlési követté választották. Mint politikus, a reformok híve volt, küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.

A Magyar Himnusz zenéjét szerezte, Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke, Pesti Városi Német Színház és a Budai Magyar Színjátszó Kör tagja, a Filharmóniai Társaság karmestere, a Zeneakadémia igazgatója. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével egységes nemzeti operanyelvet alakított ki."