| auction house |
Régikönyvek.hu |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
Fair Partner ✔
XXXIX. Online árverés |
| date of exhibition |
Minden hétköznap 9-16 között. |
| auction contact |
+36 30 834 0852 | info@regikonyvek.hu | www.regikonyvek.hu |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2021-11-21/xxxix-online-arveres |
249. item
Kodály Zoltán A magyar népzene
Kodály Zoltán.
A magyar népzene.
[A magyarság néprajza negyedik kötetéből.]
Budapest, 1943. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
[4] + 75 + [1] p. + 6 t. (kétoldalas fekete-fehér fotók és ábrák, számozva: I-XII.)
Második kiadás.
Példányunk érdekessége, hogy Pászti Miklós iskolai jutalomkönyve volt.
Pászti Miklós (Budapest, 1928. március 4. – Budapest, 1989. február 12.) magyar kóruskarnagy, zeneszerző. 1946 és 1950 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát egyházkarnagyképző és zeneszerzés szakon. 1950 és 1954 között a Magyar Állami Népi Együttes karnagya, 1954 - 1955-ben a BM Központi Művészegyüttesének énekkarvezető karnagya volt. Ő alapította 1986-ban a Magyar Állami Énekkart (a mai Nemzeti Énekkart. E kórusnak a magját a Magyar Állami Népi Együttes akkori énekkara alkotta, amelynek ő volt a vezető karnagya 1964 és 1985 között. Az ő keze alatt az együttes nagy oratóriumok előadására alkalmas, nyolcvan tagú kórussá fejlődött).
'A kötet szerzője, Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, zenei szakíró, népzenekutató, az MTA tagja. A galántai népiskolában és a nagyszombati érseki főgimnáziumban tanult. A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös Kollégium tagja. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Bartók Bélával együtt a zeneakadémia tanára lett. Népdalgyűjtő munkáját Galántán kezdte, majd a környékbeli falvakban folytatta. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjtött össze ezen a Kis-Duna és Vág közti területen. Közülük tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia című folyóiratban. Azután a hozzáférhető teljes anyag (mintegy ezer dal) ismeretében elkészült disszertációja: A magyar népdal strófaszerkezete (1906). Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva.'
Fűzött.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
