Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
40. Online árverés

Klapka György autográf, aláírt levele 1871-ből.

Klapka György levele ismeretlen érsekhez, aki ebben az időszakban lehet Simor János (Esztergom), Haynald Lajos (Kalocsa) vagy Bartakovics Béla (Eger). Német nyelvterületen még sokan.. Miután a tábornok 1867 utáni életpályája, tapintatosan szólva, nincs agyonkutatva, nem tudni, ki lehet a címzett. A Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltárában őrzött Klapka György iratok (R 295.) között egyiküktől sincs levél.
Thun (Svájc), 1871. okt. 28. A levélben Klapka 1872. május 1-jei lejárattal 3-4000 forint (Gulden) kölcsönt kér, családjával kapcsolatos kötelezettségeinek fedezésére. A levélben közli, hogy felesége szüleihez, Nizzába utazik, s kéri a címzettet, hogy oda küldje az összegről szóló utalványt. A levél végén hivatkozik a hazának 20 éven át tett szolgálataira azzal, hogy ha ezek ellenére sem kapná meg az összeget, akkor döntsön felette a sors.
Eredeti sk. tisztázat, 1 beírt oldal.
Nagyon köszönjük Dr. Hermann Róbert főtanácsnok (Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum) önzetlen szakértői segítségét.

Az 1848–49-es honvédek segélyezésének és nyugdíjának ügye
„Andrássy kezdeményezése után négy hónappal, 1870 júliusában megalakult a felajánlott összegeket kezelő Országos Honvédsegélyező Egylet. Elnöke Gajzágó Salamon lett, akit ezzel nagyjából egy időben neveztek ki az ekkor felállított Magyar Állami Számvevőszék élére. A jegyzői teendőket ifjabb Szőgyény-Marich László, a korábbi udvari kancellár és Fejér megyei főispán, valamint későbbi berlini követ fia látta el. Az alapszabályok értelmében az egylet a rokkant vagy idős koruk miatt munkaképtelen, vagyontalan honvédeknek, valamint a szabadságharcban elhunytak rászoruló özvegyeinek és árváinak ellátását tekintette céljának. Mindenki az egylet tagjává vált, aki hozzájárult az alapítványhoz, de a közgyűlésen szavazati joggal csak a legalább ötven forintot felajánlók rendelkeztek. Közgyűlést évente egyszer tartottak, ez választotta meg a felügyelő választmány 42 tagját. A havonta ülésező felügyelő választmány elnököt és jegyzőt választott, és ez döntött a nyugdíjak és segélyek odaítéléséről. Az egylet megalakulását követően a Belügyminisztérium leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben felszólította őket az ellátásra jogosultak összeírására.
Ellátásra igényt a szabadságharcban rokkanttá vált, illetve a 70. évüket betöltött vagyontalan honvédek, s a szabadságharcban vagy a szabadságharcban szerzett sérülésben elhunyt honvédek vagyontalan és keresetképtelen özvegyei és árvái nyújthattak be. Azok, akik bekerültek a segélyezettek körébe, a közös hadseregnél tett 1–5 évi szolgálat után járó nyugdíjnak megfelelő összeget kaptak. Ez egy ezredes esetében évi 441 forint volt, egy közkatona viszont csak napi 5 krajcárt, vagyis évi 18 forint 25 krajcárt kapott. A tisztek özvegyei és árvái a nyugdíj felét kapták meg, az elhunyt altisztek és közkatonák családtagjai viszont a teljes összeget. Az ellátás élethossziglan, illetve a vagyontalanság vagy keresetképtelenség fennállásáig járt, tehát nem egyszeri segélyt, hanem rendszeres ellátást kívántak adni az egyesület alapítói.”

/Hadtörténeti közlemények 128. évfolyam, Budapest, 2015/2. szám a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Folyóirata/
Forrás: https://mek.oszk.hu/16800/16888/16888.pdf


Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
1848. május 19-én megbízást kapott Hajnik Károllyal és Gál Sándorral, hogy utazzanak Erdélybe a székely katonaság mozgósítására. Visszatérése után, június 13-ától a 6. honvédzászlóalj századosaként részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember 26-án Batthyány Lajos kinevezte Komárom várának erődítési és tüzérségi parancsnokának. Létfontosságú volt, hogy a jelentős erőd a magyar alkotmányhoz hű csapatok kezén maradjon, és Klapka egyik feladata volt ennek biztosítása. A sikeres erdélyi és komáromi küldetés meghozta számára a vezérkari őrnagyi kinevezést.
Novemberben bízták meg Pozsony és környéke erődítési munkálataival, de Windisch-Grätz támadásakor már a bánsági hadtest vezérkari főnöke volt. Elkészítette a szerb állások elleni támadás tervét, de a végrehajtásban már nem vett részt, mert a fő hadszíntéren bekövetkezett események miatt Pestre rendelték. A hadügyminisztérium vezérkari osztályának vezetőjeként ő dolgozta ki a hadműveleti tervet, melyet a főváros feladása előtt, 1849. január 2-án tartott haditanács fogadott el. Január 9-én ezredessé léptették elő, és Mészáros Lázár utódaként Schliktől vereséget szenvedett felső-tiszai hadsereg parancsnokának nevezték ki. Klapka jó szervezőnek bizonyult, rövid idő alatt újjászervezte hadseregét és január 22-én a tarcali ütközetben, 23-án a bodrogkeresztúri ütközetben, majd 31-én a tokaji ütközetben legyőzte Schlik tábornok hadtestét. Schlik-hadtest elfogására indított hadműveletben, február 8-án Hidasnémetinél sikeres ütközetet vívott, de a császáriak bekerítése végül nem sikerült. Február 26-án és 27-én részt vett a kápolnai csatában. A március 3-ai tiszafüredi zendülésben Görgeit támogatta, és megtagadta a további engedelmességet Dembinszky Henrik főparancsnoknak.
Az isaszegi csatában Görgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye)
Március 15-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Március 28-án Kossuth tábornokká léptette elő, és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének. Az ő hadműveleti tervei szerint zajlott le a tavaszi hadjárat első szakasza. A végrehajtásban az I. hadtest parancsnokaként vett részt. Április 4-én hadteste csaknem vereséget szenvedett Jellasics csapataitól, amikor felderítés nélkül küldte be egységeit Tápióbicskére. A tápióbicskei csatát végül Damjanich János III. hadtestének megjelenése fordította magyar győzelemmé. Az április 6-ai isaszegi csatában hadtestének hátrálását Görgei megjelenése állította meg. A kidolgozott haditerv végül csak részleges sikert hozott, a honvéd haderő jelentős győzelmeket aratott, de a fő célkitűzést, Windisch-Grätz erőinek bekerítését nem sikerült elérni. A tavaszi hadjáratban való részvételéért április 14-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát.

Paszpartuban, keretezve, üveglap mögött.
Keret méretei: 32X41 cm.