Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Kolozsvár, 1931, Erdélyi Szépmíves Céh (Concordia Nyomda), 147 p. + [5] p. + VII p., ill.
Első, számozott, bibliofil kiadás. Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja. Írta: Kisbán Miklós.
Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh ötvenkettedik kiadványa, V. sorozatának 2-3. számú könyve. Illusztrációit és iniciáléit rajzolta Gróf Bánffy Miklós, a címlap Kós Károly rajza. Nyomtatta a Concordia Nyomda Garamond-antiqua betükkel. A szedést Fuchs Imre, a nyomást Marosán István vezette. Kötése Rohonyi Antal könyvkötő műhelyében készült. E könyv első kiadása kizárólag az Erdélyi Szépmíves Céh tagjai számára készült." Ez a 18. sz. példány.
Szövegközti, fekete-fehér, egész oldalas rajzokkal és fekete-fehér iniciálékkal illusztrált, valamint kiadói előszóval, számozott lábjegyzetekkel, Fortéjos Deák Boldizsárra vonatkozó irodalommal, az Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél belső oldalán a kiadó névre szóló, egy színnel színezett, alakos-ábrás, szám- és jelzet nélküli Ex-Libris címkéje látható.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány a kiadó aranyozott, alakos-ábrás, feliratos emblémájával ellátott, foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, enyhén kopott könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, néhol kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1874. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) író, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széles körű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt, az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták, 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-22-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját."