Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Gyoma, 1921-1922, Kner Izidor Könyvnyomtató kiadása és nyomása, 603 p. + CXLI p. + [47] p. + 5 mell.
Monumenta Literarum I-II. sorozat. 1-12. szám. (Egységes, de eltérő színű, különálló 24 füzet) A világirodalom kisebb remekművei legkiválóbb műfordítóink uj fordításaiban.  Szerkesztette és sajtó alá rendezte: Király György.

I. sorozat. 1921. 1-12. szám (Teljes sorozat):
1. szám: Canticum Canticorum az az Bölcs Salamon Király által szerzett énekek éneke mellyet a régi és igaz szent könyvekből magyar nyelvre fordított Heltai Gáspár kolozsvári prédikátor. 14 p.
2. szám: Amor és Psyche miletosi mese. Írta: Apuleius. Latinból fordította Révay József. 42 p.
3. szám: Aucasin és Nicolete. Ófrancia széphistória. Fordította: Tóth Árpád. XXX p.
4. szám: Trattatello in laude di Dante az az Dante dicsérete. Dante Alighieri első olasz életrajza. Írta: Giovanni Boccaccio. Függelékül: Lionardo Bruni Dante-életrajza, Giovanni Villani firenzei krónikájának Dante-rubrikája és a Boccaccio-féle Vita Intera néhány fejezete. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Kaposy József. A címlapon látható arcképet a Giovanni Marchio Sessa 1564-94-ig Velencében megjelent Dante-kiadásaiban található arckép után metszettük fába. 34 p.
5. szám: Egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról való széphistória mellyet az oly búval bánattal az Aeneas király" nótájára magyar versek szerént énekbe foglalta Gyergyai Albert. 38 p.
6. szám: Az híres neves varázsló és garaboncás D. Faustus János históriája az az mint kötötte volna magát írással az ördögnek és miket látott, hallott, mívelt volna, míglen végezetül jól érdemlett jutalmát, az poklokra ragadtatván, megnyerte volna. Nagyobbrészt önnön hátrahagyott munkáiból minden dagályos, síbságos és istentelen embereknek rettenetes például és jóakaró intésül német nyelven öszvegyüjtetett és első ízben kinyomatott Frankfurtban A. D. MDLXXXVII. mostan kedig magyar nyelvre fordítatott Király György Deák által. XXXXIII p.
7. szám: Kisebb költemények. Írta: John Milton. Fordította: Tóth Árpád. 30 p.
8. szám: A mucsai széplelkek (Les précieuses ridicules). Vígjáték. Írta: Moliére. Franciából fordította: Laczkó Géza. 45 p.
9. szám: Ének a vén tengerészről (The ancient mariner). hét részben. Írta: Samuel Taylor Coleridge. Angolból fordította: Szabó Lőrinc. 26 p.
10. szám: A pusztai falu. Írta: Adalbert Stifter. Németből fordította Szabó Lőrinc. 33 p.
11. szám: Cserhalom. Írta: Vörösmarty Mihály. 22 p.
12. szám: A két zarándok. Írta: Tolsztoj Leó. Oroszból fordította: Haiman Hugó. 26 p.

II. sorozat. 1922. 1-12. szám (Teljes sorozat):
1. szám: Aléthés istoria azaz igaz história egy csodálatos utazásról a Holdban, a Cethalban, a Boldogok, Kárhozottak és Álmok Szigetén, valamint egyéb furcsa helyeken, melyet két könyvben görögül megirt a Samosatai Lukianos és magyarra fordított Révay József. XXII p.
2. szám: A király és a bajadér. Málaviká és Agnimitra. Kálidásza vigjátéka. Szanszkrit eredetiből fordította: Schmidt József. 54 p.
3. szám: Hartmann von Aue híres-nevezetes versezete a szegény Henrik Bélpoklos megpróbáltatásáról s szerelmetes üdvözléséről, melyet ó-német kádenciákból mai magyar rigmusokban tolmácsolt Telekes Béla, könyvbe szedett és kiadott Kner Izidor Könyvnyomtató, az Urnak 1922. esztendejében, Gyomán. XXXXVI p.
4. szám: A Szent Barlám és Szent Jozefát királfi életéről való igön szép legenda mellyet kilömb-kilömb régi szent könyvekből szeretettel öszveszedögetött és görögül megirt vala az tisztölletös Damascenus János doktor, oztán görögbül deákra fordittatott, deákbul kegyiglen magyar nyelvre, az Legenda Aurea szerént névtelen author által. 17 p. + [1] p.
5. szám: A maszlagról való vidám színjáték vagyis mandragora melyet öt felvonásban toszkán nyelven megírt Niccoló Machiavelli Flórencia városának polgára és szekretáriusa és most első ízben magyarul közrebocsátott Honti Rudolphus a toszkánai azaz talján nyelvnek doktora és professzora. Machiavellinek a címlapon közölt arcképe egy 1550. évben megjelent olasz fametszet után készült. 61 p.
6. szám: Essai vagyis kisérlet annak bizonyitására, hogy a bölcselkedés nem más, mint a meghalás tudománya melyet franciául szerzett Michel de Montaigne s magyarra fordított Lehel István. 26 p.
7. szám: A nemes, istenfélő és szépséges bolognai kisasszony Cornélia di Bentivoglio szomoru és vidám története mint lőn sok viszontagságok és küzdelmek árán Alfonso D', Este ferrarai herceg hitvese melyet minden hű szerelmesnek mulatságára, tanulságára és példájára spanyol nyelven megirt Miguel de Cervantes Saavedra és most magyarra fordított Király György. 34 p.
8. szám: Egy vadásznak keserves panaszolkodása Viola kegyetlenségéről, melyet egyéb igen szép idiliumok elégiák,  epigrammák és más magyar versekkel egyetemben szerze Gróf Zrínyi Miklós. [44] p.
9. szám: Novella. Írta: Goethe. Fordította: Turóczi-Trostler József. 26 p.
10. szám: Az arckép. - A fekete macska. Két novella. Írta: Edgar Allan Poe. Angolból fordította: Mikes Lajos. 21 p.
11. szám: Jézus Krisztus Flandriában. Legendás elbeszélések. Írta: Honoré de Balzac. Fordította: Lányi Viktor. 26 p.
12. szám: Amerre Pippa jár. Dráma. Írta: Robert Browning. Angolból fordította: Reichard Piroska. 28 p. + [2] p.

A fekete-fehér, fametszésű könyvdíszeket Kozma Lajos, a könyv tipografiai elrendezését Kner Imre tervezte. Tartalomjegyzékkel (a címfedél hátlapján) kiegészített kiadás. Nyomtatta és kibocsátotta Kner Izidor Könyvnyomtató.
Kiadói varrott papírkötésben lévő füzetek feliratos, néhol fekete-fehér könyvdíszekkel ellátott, sérült címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, részben felvágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, díszkeretes, kiadói félvászon mappában. A két félvászon mappa hátlapján a Kner-nyomdajegy látható. Az I. sorozat félvászon mappájának hátoldalán ceruzás bejegyzés található.
Különálló mellékletként: 4 kiadói könyvhirdetéssel és egy kivágott újságcikkel.
A kötet szerkesztője, Király György (Oravicabánya, 1887. december 1. – Budapest, Erzsébetváros. 1922. április 25.) irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. A Budapesti Egyetem magyar-német-latin szakán végzett (Katona Lajos és Riedl Frigyes tanították). A Budapesti Reáltanoda tanára. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején néhány hónapig a Budapesti Egyetemen adott elő, ezért 1919 őszén állásából elbocsátották. A "Független Szemle" irodalomkritikusa, a "Nyugat" főmunkatársa. A magyar ősköltészetről szóló könyvének a hun mondavilágra vonatkozó kritikus része nagy vitát kavart. A széphistóriákról, Balassi Bálintról, Zrínyi Miklósról, Mikes Kelemenről, Vörösmarty Mihályról, a magyar és az európai irodalmak kölcsönhatásáról és azok kapcsolatairól értekezett. Vitázott Thaly Kálmánnal a kuruc balladák kapcsán. Francia, angol és amerikai írókat fordított (Guy de Maupassant, Émile Zola, Anatole France, Romain Rolland, Edgar Allan Poe).

A kötetről a Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. c. szakmunka említést tesz (1.311-1.322 és 1.333-1.344 tétel)."