Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1993, Magvető-Századvég Könyvkiadó (Dürer Nyomda és Kiadó Kft., Gyula), 71 p. + [5] p.
A szerzők (Kertész Imre és Esterházy Péter) által dedikált példány. Jegyzőkönyv. Írta: Kertész Imre. - Élet és Irodalom. Írta: Esterházy Péter.
Az előlapon a szerzők, Kertész Imre és Esterházy Péter tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: S. J.-nak: Esterházy Péter, Esterházy Péter [duplán aláírt] 2005. XII. 21. Kertész Imre".
A védőborítót Esterházy Gitta tervezte. A kötet végén kiadói egész oldalas, keretes könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Dürer Nyomda és Kiadó Kft. Gyulán.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratos hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzői, Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) magyar író, műfordító. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú iskolai végzettséget nem szerzett. A "Világosság", majd az "Esti Budapest" munkatársa, de gyári munkásként, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Sajtóosztályának munkatársaként is dolgozott, mielőtt szabadfoglalkozású író és műfordító lett. Az 1955 és 1960 között létrejött írásaiban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regénye, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A kéziratot a Kádár-korszakbeli esztétika nevében a Magvető kiadó visszautasította. A Sorstalanság végül 1975-ben jelenik meg először a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadónál, amit több remek regény is követett az évek során. De ne felejtsük el a szerző esszéit sem, amiknek fő problematikája a totalitarizmus emberének szabadsága. Az önkényuralomról és a holokausztról szóló, önéletrajzi ihletésű műveiért 2002-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Sorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, ami Koltai Lajos rendezésében került a mozivásznakra. "A legnagyobb problémát persze az első regényem okozta, a Sorstalanság, ahol azzal kellett szembesülnöm, hogy sokan megírták már, amelyek között nagyon sok rossz változat volt és egy-két jó. De a lényeg az volt, hogy nem szabad azonosulni. Jól kellett ismerni a nyelv határait. Nagyon világosan kellett tudni azt, hogy az, aki itten beszél, nem egy valódi hús-vér, hanem egy regényfigura, akinek nyelve van.”
Galántai és fraknói Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) magyar író, publicista. A magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakja. Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemzi több rétegű műveit. Írásaiban rengeteg az utalás és az elvont sokszínűség, ahol mögöttes mondanivalót maga a szöveg rejti és magyarázza egyszerre. A posztmodern formavilág hazai mestere az írásmesterség magas szintű művelője és példaértékű alkotója."