2025. szept. 08., hétfő
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
4. Grafikai Online árverés

2021. 11. 23. kedd 12:00 - 2021. 12. 05. vasárnap 20:00

 
13.
tétel

Kassák Lajos Architektúra II.

Kassák Lajos Architektúra II.

1986. 45x35,5cm. J.b.l.: Kassák. Kassák Lajos tizenkét képarchitektúrája, Pesti Műhely, 1986 " mappa lapja. Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

13. tétel
Kassák Lajos Architektúra II.
1986.
45x35,5cm.
J.b.l.: Kassák.
Kassák Lajos tizenkét képarchitektúrája, Pesti Műhely, 1986 " mappa lapja.

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész. A magyar avantgarde mozgalom meghatározó alakja. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte – ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében. 1915-ben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, amelyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám a Kun Bélával folytatott vitái arra késztették, hogy távolságot tartson a bolsevik irányzattól, ugyanakkor soha nem tagadta meg baloldaliságát, és egész életében nem választotta szét a művészt és a társadalomért felelős embert. Saját magát, világképét, de még művészetét is ezzel a két szóval jellemezte: a „szocialista ember”. 1945-ben Fodor Józseffel együtt szerkesztette az Új Időket. 1947–48-ban az Alkotás című lapnak is szerkesztője volt. Kassák 1945 után a Szociáldemokrata Párthoz közel álló szellemiségű, de teljesen független Kortárs c. folyóiratot szerkesztette, 1949-ig, amikor betiltották. 1946-ban belépett a Libertas szabadkőműves páholyba, amelyből elfoglaltságai miatt 1948-ban kilépett. 1947-től újra bekapcsolódott a pártéletbe, az SZDP Művészeti Bizottsága elnöke lett. 1948 januárjától országgyűlési képviselő volt, Kelemen Gyula megüresedett helyébe lépett. 1948-ban átigazolták az MDP-be, de 1949-től művei már nem jelenhettek meg. 1953 szeptemberében, az írószövetség párttaggyűlésén kritizálta az MDP kultúrpolitikáját, ezért kizárták a pártból. Ettől kezdve évekig nem publikálhatott. Csak 1956-tól térhetett vissza a művészeti életbe, az írószövetség közgyűlésén beválasztották az elnökségbe. 1957 után íróként a „tűrt”, képzőművészként gyakorlatilag a „tiltott” kategóriába tartozott, egy 1961-es kivétel után sem Párizsba, sem Rómába nem engedték ki saját kiállítására."