Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 26. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

... magyarsága/Versegi Ferentznek megfogyatkozott okoskodása a' tiszta magyarságban
Pest, 1805-1806, Trattner Mátyás betűivel, 219 [!218] p. + [6] p., 120 p., 290 p. + [5] p.
Révai Miklós és Horvát István álnéven írt vitairatai a nyelvújítás korából (három könyv egy kötetben).

Első kiadások!

1.) Versegi Ferentznek megtsalatkozott illetlen motskolódásai a', tiszta magyarságban. Mellyeket valóságok szerént nyilván megmutat, és méltán megdorgál, Révai Miklósnak buzgó hív tanítványa, ',s igaz tisztelője, fényfalvi Kardos Adorján [Révai Miklós].
Pesten, 1806, Trattner Mátyás betűivel, 219 [!218] p. + [6] p.
Petrik II. 329., Szüry 3829. (Petrik bibliográfiájában Ferenczy Jánosnak tulajdonítja a művet, de az újabb kutatások Révait jelölik szerzőként.)

2.) Versegi Ferentznek tisztasággal kérkedő tisztátalan magyarsága. Mellyet nyilvánvaló egyenes okokkal tisztán megmutat Révai Miklósnak hív tanítványa, ',s igaz jó barátja, világosvári Miklósfi János [Révai Miklós].
Pesten, 1805, Trattner Mátyás betűivel, 120 p.
Petrik II. 736., Szüry 3830.

3.) Versegi Ferentznek megfogyatkozott okoskodása a', tiszta magyarságban. Mellyet a', józan okoskodásnak törvényeiből kihozatott igaz okokkal megbizonyit Révai Miklósnak hív tanítványa, és szerető barátja, boldogréti Víg László [Horvát István].
Pesten, 1806, Trattner Mátyás betűivel, 290 p. + [5] p.
A kötet tartalmazza a Megszerzés. A', debretzeni nyelvrontásnak ellent mondó tudomány tétel, valamint a "Jegyzés a', kolosvári kisded magyar grammaticáról" című kiegészítéseket is.
Petrik II. 163., Szüry 1893.

Verseghy Ferenc (1757-1822) és Révai Miklós (1750-1807) literátorok között komoly nyelvészeti vita folyt a nyelvújítás idején, amelynek számos, olykor a durvább hangvételt sem nélkülöző vitairatot köszönhetünk. Tételünk a Verseghy Ferenc által kiadott Tiszta magyarság című tanulmányra Révaitól és körétől érkező válaszokat tartalmazza, amelyekben erősen kritizálták Verseghy álláspontját. A vita eredője a kiejtés elve és a szóelemző elv közötti ellentét volt. Míg Verseghy "ipszilonistaként" a kiejtésnek megfelelő írásmódot pártolta (pl.: aggya, taníttya), addig Révai a "jottista" álláspont híveként a szóelemző írás (pl.: adja, tanítja) híve volt. A vitát a Kazinczy Ferenc pártfogását is élvező Révai-féle iskola nyerte.
A tételben szereplő első két kötet Révai Miklós álnéven írt munkája, míg a harmadik könyvet Horvát István (1784-1846) történész, nyelvész, Révai tanítványa írta (ugyancsak álnéven).

Fekete-fehér könyvdíszekkel, néhány latin és német nyelvű szövegrésszel, az első és a harmadik mű végén tartalomjegyzékkel.
Utólagos félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és könyvgerinccel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, modern előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
""