Múzeum Antique Book Shop

36. árverés

Készült: Buda, 1852. december 20. Von der K.K. Direction der Dicasterial Gebäude Angelegenheiten [kormányszéki építési ügyek igazgatósága] nevében aláírta és szárazbélyegzőjével hitelesítette [Schurer von] Waldheim [kormánytanácsos].
Az eredeti tervrajz nyilván felmérés alapján készült a korábbi, Anton Hillebrandt által készített műszaki tervekhez képest a legszembetűnőbb változás az északi oldalon való átjáró megnyitása, ezt leszámítva csupán belső válaszfalak áthelyezésében van változás. Jelzetek, ill. helyiségmegnevezések is csak a központi- és az északi palotarészeken vannak.
„Ybl Ervin mutatta ki, hogy az 1850-es évekből származnak budai királyi palota romantikus rokokó stílusban készült átépítési tervei.201 Az 1849-1849-es szabadságharcban kiégett palotát, már a szabadságharc előtt és alatt, 1847-1849-ben Rupp László bécsi Hofbaumeister-Ingenieur tervei szerint átalakították, majd 1851-1857 között Schurer von Waldheim, majd Josef Weiss vezetésével jelentős, elsősorban belső átalakításokon esett át az épület.”/Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák-Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára./Doktori disszertáció.
730x490 mm, szélein több helyen beszakadt, egy helyen (képet nem érintően) kis hiánnyal.
Hozzá tartzozik:
Situationsplan zur Wasserleitung und Sommer.Reitschule des K. K. Schlosses zu Ofen. 1854. [A budai királyi várban található nyári lovasiskola / lovarda és vízvezeték helyszínrajza].
Kelt: Buda, 1854. szeptember 29., Die K. K. Schloss-Bauleitung [Várépítési vezetőség] aláírók: Jakob Arleitner (’48-as tüzér hadnagy, mérnök), Neuwerth, és még három olvashatatlan név.
„A királyi várpalota nyugati oldalán elnyúló alsó és felső várfal közötti udvart a török korban Jeni mahalle-nak, Új városnak nevezték. […] 1686 után a területet Újvilág-kertnek hívták, amelyet 1884-ben vágtak ketté az Ybl Miklós tervezte palota krisztinavárosi szárnyával. […]. A kert északi részébe 1899-1901 között építették fel Hauszmann Alajos tervei alapján az új lovardát. […] Az első újkori főőrségi épületet 1853-1854 között építették fel Schurer von Waldheim tervei szerint-, amely ekkor még a nyitott barokk díszudvar nyugati oldala mentén állt. Ezt az ingatlant (Wachtgebäude) a palota krisztinavárosi szárnyának építésekor bontották le. Ybl Miklós 1885-ben keltezett terve alapján az új főőrségi épületet az egykori várfelügyelő kétszintes háza (Stöckelgebäude) helyén kívánta felépíteni. Ezt az ingatlant 1901-ben bontották le, hogy Hauszmann Alajos tervei alapján 1903-ra itt épülhessen fel az új főőrségi épület. Emellett épült fel -korábban itt álló házra utalva- a Stöckl-lépcső.” / falanszter.blog.hu
A tervrajz jobb felső sarkában „XIII.”, azaz nyilvánvalóan egy átfogó rendezési tervnek csupán egy darabja, mely azonban számos rendkívűl érdekes információval szolgál az 1854-es állapotokról. A tervrajzon pontosan jelölik a vizaknákat, vezetékeket. Alaprajzok, alapozási tervek, ill. metszetek.
610x460 mm, tus, akvarell.
Kissé elpiszkolódott, néhol enyhén gyűrött, egy helyen beszakdt, de hiánytalan állapotban.