Régikönyvek.hu

XXIV. Online árverés

József Attila.
Nincsen apám se anyám. Versek.
Budapest, 1929. Génius (Koroknay-nyomda). Első kiadás.
Számozott: 57. számú példány.
61 + [3] p.
Dedikált: Kormányos István barátomnak igaz szeretettel. József Attila. 1929. febr. 7. Szeged."
A dedikálás címzettje, Kormányos István, József Attila egyik legérdekesebb szegedi barátja, aki a "harmadik nemzedék" fiataljai közé tartozott. Koroknayval, a művészlelkű, lelkes nyomdásszal ápoltak emberi és szakmai jó viszonyt. J. A. nála találkozott össze későbbi barátaival, akiknek közössége jelentékeny hatással volt fejlődésére. A szervezkedő fiatal poéták 1922. november 1-én "Lírai antológia szegedi költők verseiből" címmel egy kisalakú, mintegy 70 lapos verseskötettel jelentek meg a nyilvánosság előtt. Ebben a névsorban találjuk Aknai alias Kormányos Istvánt. Ő írta az első méltató kritikát József Attila első kötetéről, az 1922-ben kiadott Szépség koldusáról a szegedi Csönd című irodalmi folyóirat 1923. márciusi számában. István (1903-1978) Kormányos Benő ügyvéd, közéleti szereplő, Bethlen-párti városi törvényhatósági bizottsági tag egyetlen fia volt. Egy botránya miatt eltávolították a szegedi egyetem jogi karáról. 1922 karácsonyán ugyanis a Kék golyóból - részegen - egyenesen a rókusi templomba vezetett útja, hogy megkeressen egy csinos nagyváradi nőt, s azt hitte, hogy mint buzgó katolikust, ott találja az éjféli misén. A híveket megbotránkoztatta az eset, s bár Kormányos apja igyekezett helyén kezelni és elsimítani a dolgot, a "fajvédő sajtó" nem szalaszthatta el a zsidóellenes uszításra kínálkozó alkalmat. Ez az eset ihlette J. A. (Makón, 1923. február 23-án írt) Sacrilegium című versét: „Mint vad, részeg legény, kit mámorában / Templomba visznek ördöngös borok / S kurjongatván a Szűzhöz ott galádan, / Felé ölelni vágyva kujtorog."
Egy 1923. május 14-én kelt levelében J. A. nővérének említést tesz barátjáról: „…nyáron Szegeden leszek Kormányos Benő ügyvédnél, Takaréktár-u. 6. Kapok egy szobát a fia révén, aki jó barátom.”
Ezekben az időkben állítólag a szalámigyáros Pick Jenő látja ebéden hetenként háromszor, a többi napokon főként Kormányoséknál ebédel.
A Nincsen apám se anyám 1929. február 17-én jelent meg hivatalosan, mégpedig a budapesti Génius-kiadó kiadásában, de ismét Szegeden, Koroknay József — akkor már Apponyi u. 7. alatti — nyomdájában. Hogy J. A. e könyv készülte közben is megfordulhatott Szegeden, az nagyon valószínű. 1929. január 27-én részt vett ő is Juhász Gyulával a makói Ady-esten. Kormányos István egy visszaemlékezésében említi, hogy Attilával utoljára 1929. február 7-én találkozott Szegeden. A költő első útja Juhász Gyulához vezetett, onnét ment át Kormányosékhoz a Takaréktár utcába. Kötetünk ennek az utolsó baráti találkozásnak őrzi emlékét.

Tehát bár a kötet nyomtatásban hozza a megjelenés dátumát (1929. febr. 17.), ismertek ennél korábban dedikált példányok is: a legelső ajánlásokat József Attila február 7-én keltezte Szegeden, ahol a helyi Koroknay-nyomda ekkor bocsátotta a szerző rendelkezésére az őt illető példányokat.
Későbbi félvászon kötésben."