Központi Antiquariat

169. Könyvárverés

1836 Pressburg gedruckt bei Belnay's Erben
1t. + XXIV + 170p. + 89 rézm. t.
„Jordánszky Elek tinnini (Knin) püspök, esztergomi kanonok 1836-ban egészítette ki az Esterházy Pál költő, hadvezér és nádor 1690-es kiadású Mária-kép és -szobor, illetve kegyhely-katalógusát. A Mária-kultusz jegyében fogant mirákulumos könyvek a Szűz Mária-ábrázolások, kegyképek, szobrok, illetve az azokat őrző zarándokhelyek történetét, jellegzetességeit feltáró „Atlas Marianus” a XVII. század közkedvelt műfaja volt. Esterházy Pál Wilhelm Gumppenberg 1657-ben megjelent, rézmetszetekkel illusztrált, 1200 Mária-kegyképről tudósító munkáját bővítette ki magyarországi adatokkal, mintegy száz műalkotásról való híradással. Jordánszky műve e jellegzetesen barokk műfajt élteti tovább, s használja fel a XIX. század harmincas éveitől megerősödő új típusú vallásosság szellemi alátámasztására. Esterházy gyűjtését tovább egészíti, összesen hatvankilenc kegykép leírását és ábrázolását adván hozzá. Rögzíti a kegykép eredetét, történetét, a kultusz mozzanatait, megemlíti a hozzáfűződő csodákat, a jubileumi ünnepségeket, tudósít a zarándoklatról és annak különféle szokásformáiról, a tisztelet érdekében végzett egyházi intézkedésekről, a hely gondozóinak változásairól, szól a képpel és a kultusszal kapcsolatos aktuális eseményekről. Már végez forráskutatást, de a középkori és barokk legendaanyagot még a történeti adatokkal egyenértékűen kezeli. Művének valóban lesz hatása a XIX. századi vallásosság, népi vallásosság formáira, a barokk-kori zarándokhelyek egy része újra divatba jön, új búcsújáró helyek jönnek létre, tömegméretű vallási megmozdulásokra kerül sor.”
Korabeli, enyhén kopottas félbőr-kötésben. Az előzéken korabeli névbeírás. 91 rézmetszettel teljes, példányunk 90-t tartalmaz.
(Hungarológiai Értesítő. XII. évfolyam 3-4. szám. 67.o.)