Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
40. Online árverés

Jean de La Fontaine.
Válogatott mesék. - Fables Choisies.
Radnóti Miklós fordítása.
Budapest, [1943]. Franklin-Társulat (ny.)
71 + [1] p.
A sorozatcímlapon Radnóti Miklós Vajda Endrének címzett fordítói dedikációjával!!!
Vajda Endrének üdvözlettel. Radnóti Miklós."
Radnóti Miklós (született: Glatter, egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Az 1920-as évek végén a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken, Gömör vármegyében – született a nagyapja. A falu neve ma Nemesradnót. Hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték. 1945 februárjában felesége, Gyarmati Fanni felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, az új nevét tudja használni. De nem ért haza, 1944. november elején megölték.
Vajda Endre (Dés, 1914. július 18. – Budapest, 1987. december 17.) költő, esszéista, kritikus, műfordító. 1940-től 1947-ig az Athenaeum nyomdában volt lektor. Verseket írt, melyek a Négy nemzedék című antológiában valamint más folyóiratokban jelentek meg. Fordításai közül többek között ismertek Shakespeare, Marco Polo és mások, Rilke, Horatius, Mallarmé, Shelly, Goethe, Byron, Blake, Puskin, Thomas Mann és Defoe is. Kritikáit a Nyugat, Magyar Csillag, Újhold, Magyar Nemzet, Új Irás, Vigilia című lapok közölték.
"Remekmű mindig akkor keletkezik, ha valamely nagy tehetség megtalálja a tehetségének leginkább megfelelő műfajt és tárgyat. () S La Fontaine Állatmeséinél gondolnunk kell rá. Húsz esztendeig gyakorol, rondeau-t és dizaine-t írogat, ballade-ot, párosrímű, pontos metszetű alexandrint, míg visszatalál a gall forráshoz, míg kedvenc olvasmányai Rabelais, Marot és Marguerite de Navarre lesznek, - míg fölszabadul. Húsz esztendeig írt szabályos és tegyük mindjárt hozzá, többnyire jelentéktelen költeményeket, míg szabálytalan és szabad mer lenni. Két évtizedig figyel és próbálgatja magában a röpülést, míg végre felröpül.
A franciák a legfranciább költőjüknek tartják. () Mert csodálatos költő. Öntudatos és merész.
Megbontja az alexandrint, nem tiszteli a szent sormetszetet, a forma és a mondanivaló tökéletesen összefonódik. Figyeljük meg akármelyik mesében, hogy a látszólag szabadon elhelyezett rímek milyen pompás összhangban vannak a történés egyes mozzanataival, milyen szigorú művészi elgondolás szerint kapcsolják össze a versszakokat, vagy tagolják a történetet. Ez a szabadon kezelt, századában szinte forradalmi forma tele van megkötöttségekkel, a váltakozó hosszúságú sorok nemcsak a mondanivalóval hangzanak össze, hanem önmagukban is zenei, mondhatnánk képi konstrukciók.”
/Idézet Jean De La Fontaine Válogatott mesék című könyvének Radnóti Miklós által megírt Bevezetőjéből./
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt.:
Magyarország egyik legnagyobb múltú könyves intézménye a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt volt, mely 1873-ban alakult meg. A különböző elődintézményekből 1841-ben jött létre a híres Landerer és Heckenast cég, amely már valódi nagyvállalat volt, és a könyves szakma valamennyi szektorát - könyvkiadás, könyvterjesztés, nyomdaipar - művelte. A Szirmay családtól 1851–1852-ben vásárolta meg az Egyetem utca 4. szám alatti egyemeletes barokk házat, amelyet folyamatosan bővített és korszerűsített. Itt helyezte el a nyomdát, mely csakhamar az ország legnagyobb, legjelentősebb műhelye lett. A vállalat könyvkiadó részlege összesen 1822 művet jelentetett meg. Néhány latinul, szlovákul, franciául és olaszul íródott nyomtatvány is megjelent gondozásában. Heckenast Gusztáv, Landerer 1854-ben bekövetkezett halála után egyedüli tulajdonosa lett a cégnek. Heckenast Gusztáv a vállalatot 1873-ban adta el az akkor megalakult Franklin-Társulatnak. A Franklin elnöke 1898-ban Gyulai Pál lett. Az első világháborút követően új korszak kezdődött a vállalat életében. A konzervatív kiadáspolitikát felváltotta a fiatal írók, irodalmárok, tudósok felé fordulás. Így lettek a kiadó meghatározó szerzői Illyés Gyula, Thurzó Gábor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós. Az új írói nemzedék Franklin-Társulathoz kötődésében nagy szerepe volt Schöpflin Aladárnak, aki lektorálta is a műveket.
Pogány György A Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. és ifjúsági kiadványai 1873–1945

(Kétnyelvű Remekművek. III. Szerkeszti Halász Gábor.)
Fűzve, kiadói borítóban."