2025. szept. 10., szerda
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

2023. 03. 26. vasárnap 20:00

 
174.
tétel

Istvánfi Miklós: Magyarország története 1490-1606 I-II.

Istvánfi Miklós: Magyarország története 1490-1606 I-II.

Debreczen, 1867-1868, Ifj. Csáthy Károly (A város nyomdája, Debreczen), VII p. + [1] p. + 472 p., 473-940 p. + VII p. Első magyar nyelvű kiadás. Magyarország története 1490-1606 I-II. (különálló egységes kötetekben). Írta:...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

174. tétel
Istvánfi Miklós: Magyarország története 1490-1606 I-II.
Debreczen, 1867-1868, Ifj. Csáthy Károly (A város nyomdája, Debreczen), VII p. + [1] p. + 472 p., 473-940 p. + VII p.
Első magyar nyelvű kiadás. Magyarország története 1490-1606 I-II. (különálló egységes kötetekben). Írta: Istvánfi Miklós. Fordította: Vidovich György.
Előszóval, a szerző rövid életrajzával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A címfedél felőli előzéklapokon és a címlapokon tulajdonosi bejegyzés, az első kötet néhány oldalán ceruzás jelölés és aláhúzás látható. Nyomattak a város nyomdájában, Debrecenben.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő kötetek, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, kopott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban
...Nagy művének, százada magyar históriájának a megírását csak élete vége felé, 1590-ben határozta el. Előbb hosszú éveken át tekintélyes anyagot gyűjtött, majd a formába öntéshez Pázmány Péter buzdítására kezdett hozzá. Históriájában az 1490-1606-ig terjedő évek eseményeit adja elő, művét tehát Bonfini története folytatásának tekinti. Munkája első részében (1-16. könyv) az 1550-ig menő eseményeket jobbára írott források alapján (Bonfini, Tubero, Brodarics, Tinódi, Forgách, Zermegh, Brutus, Jovius stb.) beszéli el. A második rész (17-34. könyv) már a maga által gyűjtött adatokon, személyes élményeken, értesüléseken épül fel, s művének ez a része érdekesebb és értékesebb is, bár a régebbi eseményekre nézve sem elégedett meg a korábbi történetírók közléseivel, hanem ha szükségét látta, eredeti hivatalos iratoknak is utána járt. Mint tudós humanistának - másolt és eredeti okmányokból - tekintélyes kútfőgyűjteménye és gazdag magánkönyvtára volt... - (Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története 1600-ig, Budapest, Akadémia Kiadó, 432. p.).
A szerző, Baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Miklós (Kisasszonyfa, 1538. december 8. – Vinica, 1615. április 1.) politikus, költő, humanista történetíró, alnádor. 1562-től Oláh Miklós titkára, 1569-től kancelláriai tisztviselő, majd pedig királyi tanácsos volt. 1582-ben alnádornak választották. Számos csatában vett részt (pákozdi, petriniai, stb.), valamint a zsitvatoroki békekötésnél a követség tagjaként ő volt a szerződés egyik aláírója. Később kinevezték főajtónállómesternek.""