2025. szept. 09., kedd
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
XX. Online árverés

2019. 07. 19. péntek 10:00 - 2019. 07. 28. vasárnap 20:00

 
354.
tétel

Imre Ernő A Szovjetunióban láttuk

Imre Ernő A Szovjetunióban láttuk

Imre Ernő.A Szovjetunióban láttuk. Élménybeszámoló.Szentes, 1971. [Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya] Nyomda nélkül. 95 + [1] p.Imre Ernő (1918–2013) 1951-től 1991-ig, tehát 40 éven át szolgált a szentesi nagytemplom...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

354. tétel
Imre Ernő A Szovjetunióban láttuk
Imre Ernő.
A Szovjetunióban láttuk. Élménybeszámoló.
Szentes, 1971. [Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya] Nyomda nélkül. 95 + [1] p.
Imre Ernő (1918–2013) 1951-től 1991-ig, tehát 40 éven át szolgált a szentesi nagytemplom lelkészeként, 1988-tól 1990-ig, nyugállományba vonulásáig a Csongrádi Református Egyházmegye esperese volt. 1967 októberében huszonnyolc Csongrád megyei egyházi vezető tanulmányutat tett a Szovjetunió három nagy városában: Kijevben, Leningrádban és Moszkvában. A kötet az ott szerzett élményekről szól, lelkes hangon. Jellemző részletek: „A Marxizmus–Leninizmus Tudományos Kutató Intézet előtt elhaladva halljuk, hogy külön tanulmányozás alatt állnak benne Marx kéziratai. Nem kis feladat […] Hatalmas könyvesboltot látunk, nem ez az első. A könyv egyébként külön szerepet játszik a szovjet emberek életében. A szellemi téren évszázadokon [át] sötétségben tartott nép szinte rajongással veti magát a könyvekre. Szent meggyőződésük, hogy a tudás hatalom. Szívósan törekszik ez a nép az új és több ismeretre. Valóságos áhítat ül az arcukon, amikor olvasnak. Hogy hol láttuk ezt? A szó legszorosabb értelmében úton-útfélen: a Metrón talán természetes […], de az már sajátságos, hogy a Metró mozgólépcsőjén, a legkülönbözőbb helyeken a sorban állás közben [is] olvasnak az emberek. Olykor a járdán haladó ember is olvas. Így könnyebb megérteni, miért van annyi könyvtár, olvasóterem és annyi könyvesbolt, és főleg, mi a titka annak a tudományos, szellemi előretörésnek, ami hazai és nemzetközi téren jellemzi a Szovjetuniót. […] Három hatalmas város lüktető életét láttuk ezekben a napokban. Amit láttunk, arra büszke lehet ez az ország. Úgy jöttünk ide, mint kíváncsi emberek, s úgy megyünk el, mint barátok. Mindaz, amit láttunk, s ami még mögötte van, két szóba foglalható bele: gazdagság és erő. De van egy harmadik szó is, ami nagyon kell ehhez a kettőhöz: a béke. Elgondolkozunk: ha csak néhány éven át nem kellene ennek a népnek fegyvereket készítenie, s azt, amit ma honvédelemre, a fegyverkezési verseny egyensúlyozására fordít, azt az értéket a nép életszínvonalának emelésére fordíthatná, bizonyos, hogy egy csapásra a világ talán leggazdagabb s a jólét legmagasabb fokán élő nép a szovjet lenne.”
A munka utolsó oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Hozzá tartozik Imre Ernő géppel írott, aláírt, egy oldal terjedelmű levele, melyben az elkészült könyvet elküldi egy lelkész társának, és beszámol a munka elkészítésének körülményeiről, illetve a vételár kiegyenlítését kérelmezi.
Fűzve, kiadói borítóban. Könyvészetileg ismeretlen.