Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

Budapest, 1928, Nyugat Folyóirat kiadása (Phöbus Nyomda, Bp.), 86 p., ill.
Első kiadás. Nehéz föld. Versek. Írta: Illyés Gyula.
Catullus idézettel, szerzői ajánlással, előszóval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített verseskötet. A könyvet a Phöbus Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány színes feliratos, a kiadó színes, alakos-ábrás emblémájával ellátott, enyhén sérült címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, a ceruzás számjelzéssel ellátott hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A Nehéz föld jórészt szabad vers. A «szabad vers» szó azonban a legigazságtalanabb gyűjtőnév. Van olyan szabad vers, amely jó s ez nem szabad s van szabad vers, amely szabad, de nem vers. A jó szabad versben vagy a túlszigorított kompozíció helyettesíti a metrikus formát (Gellért, Kosztolányi), vagy egyszerűen új ritmus-törvény lép a régi helyébe (Sárközi, Babits). Illyés versei ebbe az utóbbi csoportba tartoznak. Bátran alkalmazhatjuk rá az új magyar vers elnevezést, annál inkább, mert ha nem is a legtökéletesebb, de talán a legteljesebb összefoglalója az Ady óta alakuló formaeredményeknek." - írta a verseskötetről Németh László író.
A kötet szerzője, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, MTA tag. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságban volt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző."