HT Auction

Fair Partner ✔
HT Aukció 2025. 03.02. 15 órától | Képeslap, Numizmatika, Papírrégiség, Filatélia, Fotó, Militária, Judaica

Hazay-Sternschuss János Galíciában született 1870-ben, zsidó származású családban. Később római katolikus vallásra tért.

Lembergben (ukránul: Lviv) háza, Lemberg környékén birtokai voltak. Egyik testvére a lengyel légióban szolgált és elesett, a másik katonaorvos volt. A belügyminiszter honosítási okirata alapján 1905. október 12-én magyar honosságot nyert, és október 19-én Békés vármegye alispánja előtt letette a magyar honossági esküt. Mint fiatal katonaorvos a 32-es gyalogezredben szolgált, onnan helyezték a 101-es császári és királyi gyalogezred csabai zászlóaljához. A közgyűlés döntése nyomán 1910-ben Békéscsaba polgára lett.

Az I. világháború kitörése után a Temesvári Katonai Parancsnokság a Békés megyei egészségügyi szolgálat megszervezésével bízta meg, és a katonai kórházak parancsnokává nevezte ki. Békéscsaba volt a központ: itt 15 kórház működött 3000 ággyal, az alföld‒fiumei vasúton az olasz frontról érkező sebesültek a csabai tartalékkórházba kerültek. A megyében Gyulán, Békésen, Dobozon, Endrődön, Gyomán, Kondoroson, Orosházán, Szeghalomban, Kevermesen és Tótkomlóson is kialakítottak hadikórházakat, a szentesi, a nagylaki és a mindszenti vöröskeresztes kórházat is Hazay-Sternschuss szervezte a békéscsabai kórház fiókjaiként. Kitűnő munkát végzett: az ápolási adatok szerint a háború kezdetétől 1918. március végéig a kórházban 79 868 katonát ápoltak, ebből 72 905-en gyógyultan tértek vissza harctéri szolgálatra, 3253 katonát rokkantként bocsátottak el, 3432-en álltak ápolás alatt, és csak 278-an haltak meg.

Hazay-Sternschuss kiváló orvos volt. Humánus gondolkodású ember hírében állt, a betegekkel való viselkedésével is kivívta az egész megye rokonszenvét és megbecsülését. 14 nyelven beszélt, és példátlan arc- és névmemóriával rendelkezett. Nagy vagyonából sok ezer sebesült katonáról és családjáról gondoskodott. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy a sorozásoknál méltányosan bírálta el a katonai alkalmasságot. Ellenségei éppen ezért több ízben feljelentették „katonaszabadításért”, ám a hatóságok a vádak alól mindig tisztázták.

1918 októberében, az őszirózsás forradalom idején városparancsnokká nevezték ki. A közrend biztosítására a felgyógyult sebesültekből polgárőrséget szervezett, melynek segítségével sikerült a város belterületén rendet teremteni. Novemberben a Békéscsabai Nemzeti Tanács vezetőjévé választották.

A Radikális Párt jelöltjeként került a csabai képviselő-testületbe. Az 1916-ban tett javaslata nyomán 1918-ban létesült Békéscsabán, a Németh L. utcában az I. világháború áldozatainak hősi temetője, melyben 926 egyforma sír kapott helyet, 489 magyar hősi halott mellett orosz, szerb, olasz, német és román katona nyugszik a sírkertben.

1918. november 26-án a városi közgyűlésen Hazay-Sternschuss János és Pollák Arnold indítványozta, hogy a polgármesteri állást véglegesen töltsék be, ezután egyhangúan dr. Berthóty István vármegyei főjegyzőt választották meg Békéscsaba első polgármesterének.