Múzeum Antique Book Shop

Fair Partner ✔
Múzeum Antikvárium 45. árverése. Könyv, kézirat, fotó, metszet

Rövid tartalom: A nagybányai városi elöljáróság előadta a királynak, hogy Tótfalu birtok (Szatmár megye) a nagybányai Szent Miklós-ispotályhoz tartozik, és király elődei kegyéből az onnan befolyó adók nem a kincstárat, hanem az ispotályt illetik a szegények fenntartására, újabban mégis a kincstár számára szedik a tótfalusiak adóit. Ferdinánd a nagybányaiak folyamodására megparancsolja a címzetteknek, hogy a tótfalusi adókat ezentúl ne a kincstár, hanem az ispotály részére szedjék be.
Kelt: Bécs, 1556. január 4. A megfelelő helyen Ferdinánd által alárva. Az erősen sérült felzetes pecsét mellett Oláh Miklós esztergomi érsek, mint Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár aláírása. Az oklevél alján Listi János mint királyi secretarius (vélhetően a levél fogalmazója) is ellátta kézjegyével ezt a páratlan dokumentumot.
A restaurálásra szoruló, sérülése miatt több helyen is szöveghiányos latin nyelvű oklevelet későbbi korokban, egy másik papírra illesztették. A visszahajtott részen olvashatatlan piros gyűjtői pecsét és jelzet.
Teljes szövege I. Lipót 1693. május 27-i átírásában a Királyi Könyvek 22. kötetének 305–306.oldalán olvasható.
Ferdinánd oklevele tehát (Giród-)Tótfaluról szól, mely Nagybánya és Felsőbánya között alakult ki, a település legkorábbi említése 1400-ból származik, amikor Zsigmond király Zazar (Szaszár) faluval együtt Kusalyi Jakcs György tárnokmesternek és testvérének, Jánosnak zálogosítja el. Egy 1406-ban kelt oklevélből derül ki, hogy melyik Szatmár megyei Tótfaluról van szó. Ebben a Kusalyiak a két város között fekvő Tót-, másként Giród falut Omechin János nagybányai bírónak adják el. A vásárló két évvel később, 1408-ban a birtokot a nagybányai Szent Miklós ispotály szegényeinek adományozza, a jövedelmek kezelését a városi tanácsra bízva. 1408-tól kezdve a település, mintegy a város szegényeinek javára tett alapítványként, a városi tanács kezelésébe került és ott is maradt egészen a 17. század végéig. Maga az ispotálytemplom Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, a középkori város területén állt, a mai Szent Antal templom még kisebb-nagyobb részben őrzi középkori elődjének részleteit./Szőcs Péter Levente: Adatok Nagybánya és vidéke középkori egyházi topográfiájához. A nagybányai Szent Miklós-ispotály a középkor óta adatolható. A kora újkorban többször váltott „fenntartót”. A minorita ferencesek kezéből 1605-ben, Bocskai István erdélyi fejedelem elrendeléséből a lutheránusokhoz került. A 17. század végén visszakerült a ferencesekhez, később pedig a jezsuitáké lett.