Központi Antique Book Shop

162. Könyvárverés

I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Debrecenben, 1681. szeptember 11-én kelt latin és magyar nyelvű oklevele, amelyben meghagyja, hogy az I. Lipót ellenében Magyarországra küldött fejedelmi sereg kerülje el Kisart, mivel a település korábban mindkét fél seregének pusztításaitól sokat szenvedett: „már számos esztendők alatt az magyar hadak miatt rajtok sok izben valo quártelyozások és az német partról reájok ottan ottan(!) kiütések miatt következett fogyatkozások” érték a falut.
A levél a magyar történelem egy különösen turbulens időszakára világít rá. Apafi hadjáratát 1681. augusztus 20-án indította meg a Királyi Magyarország ellen, maga mögött tudva mind az oszmán politika, mind a francia diplomácia támogatását. A hadműveletek elsődleges célja a protestánsok helyzetének javítása volt, egyidejűleg katonai nyomásgyakorlásul is szolgált az éppen folyamatban lévő soproni országgyűlés ideje alatt. A katonai akció nem bizonyult hosszú életűnek: a szultáni fermán és a magyar nemzet részére kiállított ahdnâme ellenére a gyakorlatban török részről csak elenyésző segítség érkezett és bár az eseményeknek nemzetközi visszhangja is volt, Apafi hadjárata három hét után, Böszörmény és Kálló elfoglalásával véget is értek. Figyelemreméltó az oklevélnek a hadbaszálló magyarokra alkalmazott „lelki es testi szabadságokért fegyvert viselő” fordulata, amelyre Thököly is gyakorta hivatkozott, noha Apafi hadműveleteiben az ekkoriban már egyre inkább önállósuló kuruc vezér ténylegesen nem vett részt, sőt, 1681 októberében békekötési ajánlattal fordult I. Lipóthoz. Mindezt tömören összefoglalja az oklevél hátulján olvasható rövid tartalmi kivonat, miszerint Apafi akkor állította ki, „mikor első Leopold alatt Tököli rebellált volt és Apafi is hadi seregét Leopold ellen Magyar Országra küldte volt”.
Papír, rányomott felzetes viaszpecséttel, külzetén rövid tartalmi összefoglalóval, a hajtás mentén nagyobb sérüléssel.