Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján április 14. és 21. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2022-04-24/antikvarium-hu-17-online-arveres |
177. Artikel
Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története I-III.
Genfben, 1865, Nyomatott Puky Miklósnál, XIX p. + [1] p. + 615 p., XI. p. + [1] p. + 616 p., XI p. + [1] p. + 605 p. + [2] p.
Első kiadás. Magyarország függetlenségi harczának története 1848-1849-ben I-III. (egységes külön kötetekben). Írta: Horváth Mihály.
I. kötet: 1-3. könyv. Genfben, 1865., XIX p. + [1] p. + 615 p.
II. kötet: 4-6. könyv. Genfben, 1865., XI. p. + [1] p. + 616 p.
III. kötet: 7-12. könyv. Genfben, 1865., XI p. + [1] p. + 605 p. + [2] p.
Szerzői előszóval, lábjegyzetekkel, értelem zavaró-hibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A címlapokon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomatott Puky Miklósnál Genfben.
Korabeli félvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, kopott címfedéllel, aranyozott feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az I. kötet címfedele kissé hiányos.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), történész, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára. 1847-től hatvani prépost-plébános. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.