Mike és Portobello Aukciósház

91. aukció online (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgyak, numizmatika, játék, egyéb gyűjtemény)

Tolnai Világlapja. 1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német diktátor által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is. 1938. augusztus 20-án, Berlinben titkos tárgyalások kezdődtek, ahol a német felet Hitler és Ribbentrop, Magyarországot pedig Horthy és Kánya Kálmán külügyminiszter képviselte. A Führer a második napon, augusztus 21-én tette meg híres ajánlatát: azt kérte a kormányzótól, hogy üzenjen hadat Prágának, Németország pedig – segítségnyújtás címén – beavatkozik majd, és eldönti a küzdelmet. Az agent provocateur szerepéért cserében Magyarország megkapta volna egész Szlovákiát – a történelmi Felvidéket – és Kárpátalját is, Horthy azonban mégsem fogadta el az ajánlatot. Ennek nem csak az volt az oka, hogy a Magyar Királyi Honvédség erőit nem érezte felkészültnek a támadáshoz, hanem az is, hogy az agresszió minden bizonnyal általános háborúhoz vezetett volna. A kormányzó nem akarta, hogy a felelősség ezért az ő vállára nehezedjen, másrészt pedig meg volt győződve arról, hogy Németország ebben a küzdelemben nem arathat győzelmet; egyes források szerint Horthy ezt Hitlerrel is közölte, aki rendkívül dühös lett a visszautasítás miatt. A hatnapos tárgyalások tehát eredménytelenül végződtek, ráadásul augusztus 28-án Magyarország megkötötte a kisantanttal a bledi egyezményt, melyben – a fegyverkezési egyenjogúság elismeréséért cserében – lemondott arról, hogy fegyverrel érvényesítse területi követeléseit. A látogatás képein kívül egy nagy, kétoldalas cikk található az újságban Einsteinről.