Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1917, Szerzői magánkiadás (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Bp.), 57 p.
Szerző által dedikált példány. Szent István görög oklevele. Írta: Hóman Bálint.
A címlapon a szerző, Hóman Bálint tollal beírt dedikációja olvasható: "Mély tisztelete jeléül ajánlja a szerző".
Különlenyomat a "Századok" 1917. évi folyamából. Számozott lábjegyzetekkel kiegészített kiadás. A címfedélen és a címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, fekete-fehér könyvdísszel ellátott, kissé foltos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tollal beírt számjelzéssel ellátott címlappal, részben felvágatlan belívekkel, a foltos hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár. Az MTA tagja, 1933-1945 között igazgatósági tagja, 1932-1938 és 1939-1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1933-1944 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. Hóman Bálint a két világháború közötti korszak egyik legvitatottabb személyisége. Szálasi hatalomra kerülését követően is a parlament tagja maradt és részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében és annak megszavazásában. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte. A büntetését a Váci Fegyházban töltötte.
Hóman jelen kiadványa "Czebe Gyula: A veszprémvölgyi oklevél görög szövege" c. értekezésével foglalkozik, azt veszi bírálat alá. A következő cikk jelent meg ezzel kapcsolatban: "Hóman Bálint a «Századok» 1917. évfolyamában kimerítő bírálat alá vette Czebe érvelését. Elismeri Czebe érdemeit a szöveg helyesebb olvasása és magyarra fordítása körül, elismeri azon, paleografiai vizsgálat alapján nyert eredményét is, hogy az 1109-i görög szöveg írója Délitáliából való. Szembe száll azonban minden érvvel, a mely azt bizonyítaná, hogy e görög szöveg nem lenne Szt. István oklevelének hű másolata. Hibáztatja, hogy Czebe nem foglalkozott eléggé a egykorú keleti görög és a hazai okleveles gyakorlattal, mert különben el kellett volna ismernie, hogy a mi kérdéses oklevelünk nyelve, fogalmazása, szerkesztése inkább megfelel e vidékek gyakorlatának, mint a délitáliainak. Azután magyarázza azokat a részeket, a melyeket Czebe zavarosnak, elrontottnak tart a görög szövegben, végül pedig kifejti, hogy az 1109-i görög szöveg nemcsak hogy nincs erőszakosan összhangba hozva a latin oklevéllel, de a két oklevél birtokjogi felfogásában, a helynevek írásában két egészen különböző korszak tükröződik vissza. Szt. István híven másolt oklevelének tartja tehát a görög oklevelet, mely keleti görög hatás alatt készült. Oklevelek hamisítása, célzatos megváltoztatása különben sem fordul elő nálunk a XII. században, hiszen az írásos bizonyíték ekkor még nagyon kevés szerepet játszott." - (Hajnal István, Turul, 1918./21. évfolyam).