148. Artikel
Haller János: Harmas Istoria kinek Első Része Nagy Sándornak... 1767. [Videóval]
...egynéhány nevezetes dolgait illeti. Második jeles Példa Beszédekből áll. Harmadik A' Nagy Trója veszedelmének leg-igazabb istoriája. Mellyet Fogaras várában rabságban magyar nyelvre forditott MDCLXXXII. Esztendőben- - . Harmadik nyomtatás.
Posonyban, 1767. Landerer János Mihály Költségeivel, és Betüivel. 1 t. (címképmetszet), [14], 76, [4] p., 331, [5] p., [6], 271, [3] p. A második részben több helyen téves, helyreálló lapszámozással (59=33, 61=35, 69=53, 145=147). 20,5 cm.
Későbbi, gerinc vinyettával ellátott félbőr kötésben, a képeken látható állapotban. A címképmetszet hiányzik, számos lapján vízfolt, néhány lapon elszíneződés, javítás, kis terjedelmű tintafolt. Számos lapszélen szöveget nem érintő kis hiány, négy lapon a sarkoknál, szöveget érintő kis hiány. Poss.: Márja Vásziliki, Vass József, Pécsi Ádámné, Tarnóc Márton.
Haller János (1626-1697) az erdélyi főnemesség előkelő tagja, fejedelmi tanácsos, Torda megye főispánja Kemény Jánost támogatva szembeszállt Teleki Mihály pártjával, és a Béldi-féle összeesküvés leleplezésekor, 1678-ban a fejedelem a fogarasi várba záratta. Fogságából kiszabadulva visszanyerte I. Apafi Mihály bizalmát, s tanácsosa, egyben az erdélyi rendek bécsi követe lett. Várfogsága idején, 1678-1682 között fordította magyarra a „Hármas Históriát”, ami először két évvel halála előtt, 1695-ben jelent meg Kolozsváron, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában. A mű a Pszeudo-Kalliszthenész-féle Nagy Sándor-történetet, a Gesta Romanorumot, valamint a Guido da Columna szerkesztette Trója-históriát adja elő. Legértékesebb része a tiszta magyarsággal tolmácsolt Gesta Romanorum.
Tekintse meg videón!