Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1975, Szépirodalmi Könyvkiadó (Dürer Nyomda, Békéscsaba), 189 p. + [2] p., ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A fűtő. Írta: Hajnóczy Péter.
A címlapon a szerző, Hajnóczy Péter tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: N. É.-nak nagyon sok szeretettel, s örömmel, hogy megismerhettem. 1975. VIII. 19. Hajnóczy Péter".
A borító Selmeci György munkája. A szerző fényképét Lugossy István készítette. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Dürer Nyomda békéscsabán.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratos, enyhén sérült könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, színes illusztrációval díszített, a szerző fotójával és fülszöveggel ellátott, kissé kopott, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Hajnóczy Péter /szül. Hasznos Ödön/ (Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, 1981. augusztus 7.) magyar író. Esti tagozaton végezte el a gimnáziumot, majd alkalmi munkákból élt. Első elbeszélései A fűtő címmel 1975-ben jelentek meg. Ezt követően az írásaiból élt. A "Mozgó Világ" c. folyóirat munkatársa. Sajátos stílusa és rövid életpályája ellenére jelentős életművet hagyott hátra. Az új prózaíró nemzedék jellegzetes képviselője. Kezdeti kísérletező műveiben a filmtechnikát alkalmazó novellái után talált rá saját írói világára. A Márai-novellák, s legfőképp A halál kilovagolt Perzsiából hősének belső beszéde az író helyzetelemzése, melyben a hős, kívülről nézve önmagát, elemző tárgyilagossággal rögzíti az alkoholfüggőség, a szenvedély és a szenvedés különböző fázisait. Az író az idézetek, az idegen szövegek gyakori beépítése a filmes vágások és a montázstechnika révén a nyolcvanas évek új prózai törekvéseinek lett az előfutára. Műveiben megjelenik végletes precizitása, a sajátosan leíró epikus magatartás felvállalása és az élethelyzetek végletes megélése jellemzi írói művészetét. Prózáiban az egyén szabadságának igénye fogalmazódik meg. Az allegóriát is felhasználó kisregényei (A fűtő, A véradó) is az igazságnak és a szabadságnak ezt a felfogását hirdetik. Prózáit az álom és az ébrenlét, a vízió és a realitás kettőssége uralja. Kései novelláiban, kisregényeiben (pl."Jézus menyasszonya") az abszurd látomásos világ uralkodik. Szociográfiai munkája (Az elkülönítő, 1975) a hatalom tiltakozását váltotta ki. Sajátos hangulatú drámákat is (A herceg, Dinamit) írt. Élete végéig foglalkoztatta a film, de terveit a korai halál keresztül húzta."