Studio Antikvárium

42. árverés

A Társulat megbízásából kiadták: Bal Jeromos, Förster Jenő és Kauffmann Aurél. A Társulat megbízásából kiadták: Bal Jeromos, Förstner Jenő és Kauffmann Aurél. (Előszó: Förster Jenő és Bal Jeromos.) [I–III. rész. Egybekötve.]
Lőcse, 1910–1913. Reiss Józs. T. Könyvnyomó Intézete. XII + 558 + [2] p. Folio.Első teljes kiadás.
Hain Gáspár (1632–1687) városbíró lőcsei krónikája a régi magyar városi életet, a mindennapokat egyedülállóan gazdagon ábrázolja. A krónikaíró egybeszerkesztette az elődei által hagyott adatokat, és kiegészítette saját korának leírásával, mely a kuruc korban igazán eseménydús volt. A lőcsei krónika kultúrtörténeti potenciáljával már a XIX. század elején tisztában voltak, pár részletet az 1800-as évek elején is kiadtak, és a XIX. század végén a Századok folyóiratban még több részletet közöltek. Jókai sokszor felhasználta az írásokat (A lőcsei fehér asszony), és Mikszáth pályazáró regénye (A fekete város) is sűrűn használja a szöveg addig közzétett részleteit. A teljes kézirat közlését a Mikszáth-regény megjelenése is inspirálhatta. Érdekes tény, hogy a kiadók a latin nyelvű részeket párhuzamosan magyarul is közölték, míg a krónika folyamán egyre terebélyesebbé váló német szövegeket érintetlenül hagyták, csak rövid tartalmi összefoglalókat fűztek a német szöveghez. Példányunk néhány levelén régi gyűjteményi bélyegzések.
Hain Gáspár (1632–1687) városbíró lőcsei krónikája a régi magyar városi életet, a mindennapokat egyedülállóan gazdagon ábrázolja. A krónikaíró egybeszerkesztette az elődei által hagyott adatokat, és kiegészítette saját korának leírásával, mely a kuruc korban igazán eseménydús volt. A lőcsei krónika kultúrtörténeti potenciáljával már a XIX. század elején tisztában voltak, pár részletet az 1800-as évek elején is kiadtak, és a XIX. század végén a Századok folyóiratban még több részletet közöltek. Jókai sokszor felhasználta az írásokat (A lőcsei fehér asszony), és Mikszáth pályazáró regénye (A fekete város) is sűrűn használja a szöveg addig közzétett részleteit. A teljes kézirat közlését a Mikszáth-regény megjelenése is inspirálhatta. Érdekes tény, hogy a kiadók a latin nyelvű részeket párhuzamosan magyarul is közölték, míg a krónika folyamán egyre terebélyesebbé váló német szövegeket érintetlenül hagyták, csak rövid tartalmi összefoglalókat fűztek a német szöveghez. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés.
Dúsan aranyozott, illusztrált, gerincén pótolt kiadói egészvászon kötésben, felül festett lapszélekkel.