Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

[Pozsonban és Komáromban], [1790], [Véber Simon Péter költségével és betűivel], XII p. + 308 p. + [1] t.: ill.
Első kiadás. A' mostan folyó török háborúra tzélozó gondolatok, melylyeket Gróf G. J. Magyar Lovas Generális Ő Nagysága írt 1789. esztendőben. Mostan pedig a' vitézkedni kívánó magyar ifjaknak kedvekért, edjszersmind a' nemes bandériumokból a' Márs Mezejére ki-szállani vágyódokért közre botsátta[tott].
Néhány könyvdísszel és egy rézmetszésű címlapképpel. A címfedél belső oldalán beragasztott, színes, névvel ellátott ex libris-címke, ugyanott, valamint a címlapon Romy Vince, a címlap utáni lapon Romy Béla tulajdonosi bélyegzései láthatók.
A könyv egykori tulajdonosai:

Romy Vince minisztériumi tisztviselő, 1848-1849-ben a Belügyminisztérium irattári jegyzője, később helytartótanácsi titoknok, 1868-ban a Belügyminisztérium titkára.

Romy Béla (1852-1921) államtitkár, a m. kir. miniszterelnökség tanácsosa és osztályvezetője, a Magyar Turista Egyesület alapítótagja.

A könyv a címfedél belső oldalán tartalmaz egy későbbi, ceruzával írt, ismeretlen tulajdonostól származó bejegyzést is, amely szerint a kötet az 1838-as pesti árvíz nyomait viseli magán:
Az egyes lapokon lévő iszap az 1838. évi árvíz idejéből való. A könyvet R[omy]. V[ince]. könyvtárának több részével együtt onnan emelte ki. R[omy]. B[éla]. közlése."
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás, kopottas címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos vignettát tartalmazó könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, restaurált, hiányos címképpel és címlappal, további néhány sérült, javított lappal (IV-VIII. p., a IV. és V. oldalon a javítás szöveget is érint), helyenként foltos belívekkel.
A kötet szerzője gróf Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író, költő. Olasz eredetű katonacsaládból származott. 1743-tól 40 éven át szolgált katonaként, részt vett a hétéves háborúban és Berlin Hadik András vezette lerohanásában. 1783-as nyugdíjba vonulása után Szakolcán telepedett le, gazdálkodott és egymás után jelentette meg népies stílusban írt verses elbeszéléseit. Különösen a falusi notárius budai utazásáról és a Rontó Pálról szólók – melyekben az élő beszédhez közel álló népies stílussal teremtett alakokat szólaltatott meg – lettek népszerűek. Kora számos írójával (pl.: Péczeli József, Baróti Szabó Dávid, Molnár Borbála) állt kapcsolatban.

A kiadványt a Szüry-gyűjtemény katalógusa (Budapest: FSZEK, 1987, 98. p.) az 1634. tételszámon jegyzi."