Mike and Partners Antique Book Shop

91. aukció online (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgyak, numizmatika, játék, egyéb gyűjtemény)

írónő kéziratos művei az 1920-as évekből, 3 füzetben. 1. Forrásmunkák. 97 beírt oldal. 2. Novella-témák. 15 beírt oldal. Hozzá tartozik 2 beírt jegyzetlap, valamint 10 újságkivágás 1927-ből. 3. Babácska. Kiadatlan novella. 50 számozott, beírt oldal + a végén 6 beírt oldal "Feljegyzésre váró szempontok" címmel. Pálffyné Gulácsy Irén a két világháború közötti időszak egyik legismertebb és legproduktívabb magyar ajkú írónője. Színműveket, novellákat és történelmi regényeket ír. Utóbbi bizonyul annak a műfajnak, mely Gulácsy közönségsikerét megalapozza. Első igazán átütő erejű nagy regénye, a Fekete vőlegények 24 kiadást ér meg az író életében, ami jól jelzi a közönségsiker mértékét. Gulácsy komolyan vette regényírói feladatát. Részletes előtanulmányokat végzett regényéhez, amely 1927-ben jelent meg először. Több mint húsz kötetnyi jegyzetanyag tanúsítja szorgalmát, s ezt a korra vonatkozó történelmi szakirodalomból való hatalmas ismeretanyagot mind beötvözte regényébe. A Forrásmunkák címet viselő füzet is valószínűleg a Fekete vőlegényekhez végzett levéltári kutatásai alapján készült. A Novella-témákban felvázolt ötleteit valószínűleg valamelyik később megjelent, történelmi tárgyú elbeszéléskötetében használhatta föl. Az egyik novella ötletét Takáts Sándor 1917-ben megjelent Rajzok a török világból c. művéből vette. A füzetben található újságkivágások 1927-esek, így keletkezését is erre az időszakra tehetjük. A Babácska című publikálatlan írása a szövegben talált utalás alapján - "közel az élet dele, harmincöt esztendő" - szintén ekkortájt íródhatott. "Fájvirágról szól ez a könyv, egy csodálatos emberi virágról, aki nyílott és elhervadt, beszélt és elnémult, itt volt és ma már nincs, csak bennem él befele égő sebbe zárva, vérezve az én 'Kyrie eleison'-omig." A fájdalmas, tragikus hangú vallomásszerű írásnak az az előzménye, hogy szeretett férje, Pálffy Jenő, akivel 1910-ben kötött házasságot, súlyos betegség után 1927-ben meghalt. Ezt az írást Gulácsy nem szánta publikálásra, "Fájvirágról szól ez a könyv. Nem másnak, nem a világnak, nem jóbarátoknak és ismerősöknek, egyedül nekem magamnak ...imádságos könyvül a magam számára". Gulácsy férje súlyosan megbetegedett, s 1925 körül megrokkant, munkaképtelenné vált, így a család fenntartása a fiatal írónőre hárult. A Babácska a férje és az ő közös szenvedéstörténete, amiből kirajzolódik az írónő mindennapjainak nehéz küzdelme: a tolókocsiba kényszerült, ágyban fekvő, beteg férjének gondozása mellett az egzisztencia fenntartása. A füzet végén végén található "Feljegyzésre váró szempontok" c. rész tulajdonképpen tézisszerűen sorakoztatja fel ennek a tragédiának az írásban ki nem fejtett fejezeteit: Babácska és az élet; Babácska és a halál; Babácska és a morfium; Babácska humora... Skizofrén helyzet: a várt és megérdemelt irodalmi sikerek és a nem várt, de sorsszerűen érkező halál tragikusan vegyülnek egybe az idő ugyanazon metszetébe. Az eddig ismeretlen, publikálatlan kézirat igazi irodalmi reveláció, az életmű szempontjából kiemelkedő fontosságú mű