Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Novi Sad (Újvidék), 1978, Gion Nándor, a Vajdasági Írók Egyesületének titkára által írt levél, [1] p.
Gion Nándor, a Vajdasági Írók Egyesületének titkára által írt levél.
A gépelt levél alján Gion Nándor író, újságíró tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgy: Gion, a Vajdasági Írók Egyesületének nevében, megkéri Varga elvtársat, hogy tájékoztassa az egyesületet, az utóbbi öt évben kapott díjairól.
Gépelt, a feladó megadásával (Vajdasági Írók Egyesülete, Novi Sad, Zmaj Jovina 22., Tel: 23-562 Br. 229/78), keltezéssel (Novi Sad, 1978. május 22.), valószínűsíthetően saját kezű, tollal készített korrektúrával és a Vajdasági Írók Egyesületének bélyegzésével ellátott, jó állapotú, hivatalos levél.
A levelet írta, Gion Nándor (Szenttamás, 1941. február 1. – Szeged, 2002. augusztus 27.) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár, az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. Tolnai Ottóval együtt kiemelkedő képviselője a '60-as évektől kezdődően megújuló vajdasági irodalomnak. Már az egyetemi évei alatt megjelentek szépirodalmi alkotásai, valamint tudósításokat, recenziókat és kritikákat is írt. 1963-ban az újvidéki magyar rádió munkatársa lett, ahol egészen 1983-ig dolgozott. Első nagy sikerét a "Kétéltűek a barlangban" című regényével érte el, mely 1968-ban jelent meg, majd ezt követte 1969-ben a "Testvérem, Joáb" c. írása. 1969-től az Új Symposion szerkesztőségének tagjaként tevékenykedett. 1977-ben megjelent a nagy sikert aratott "A kárókatonák még nem jöttek vissza" című gyerekregénye, mely az iskolákban kötelező olvasmány lett, valamint 1983-ban filmet is készítettek belőle. Később folytatást is írt hozzá "Sortűz egy fekete bivalyért" címmel. Ezt követően a Vajdasági Író Egyesület elnöke, majd az Újvidéki Színház igazgatója volt. 1985-ben az újvidéki rádió munkatársa lett. 1993-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra, nem sokkal később 1994-ben megjelent az Izsakhár című regénye, melyet további három folytatás követett. Fordulatosan, elevenen mesélő elbeszélői stílusa ciklikus történetekkel, visszatérő hősök szerepeltetésével, a képtelen és a természetes dolgok vegyítésével kapott jól felismerhető arculatot.