Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1958, Magvető Könyvkiadó kiadása (Kossuth Nyomda, Bp.), 203 p. + [1] p., ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Füst Milán Összes Versei.
A kötet előzéklapján a szerző, Füst Milán névre szóló dedikációja olvasható: "B. L.-nak szíves emlékezésűl: Füst Milán. Bp., 1959. IV. 18."
Borító- és kötésterv: Zborovszky Katalin. Szerzői előszóval, számozott jegyzetekkel, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel ellátott verseskötet. A kötetet a Kossuth Nyomda nyomta, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány színes feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban, színes , feliratos, fülszöveges, kissé sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Füst Milán [szül. Fürst Milán] (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) magyar író, költő, drámaíró, esztéta, jogász, tanár. A magyar szabadvers megteremtője. Füst Milán a Nyugat nagy nemzedékének egyik legnagyobb költője. Magas színvonalú műveltségének alapjai az antik görög kultúra és a Biblia. Ez a két kulturális világ folyamatosan átszőtte Füst Milán költészetét. Ifjúkorától fogva jó barátjának számított Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Kilenc évvel megírása után 1940-ben napvilágot látott a IV. Henrik király, majd 1942-ben másik fő műve, a hét évig írt "A feleségem története". Ez a nagy terjedelmű lélektani regény később, már a háború után nagy világsiker lett. Érzékeny lírájában a hangulatok, a remekbe szabott hasonlatok, az őszinte humánum és az emberi esendőség problémái egyaránt helyett kaptak.
"A hatvanas évek közepe tá­ján kezdték felfedezni, hogy Füst Milán nem a nyugatos lí­ra része, de nem is olyan ro­kontalan, mint sokáig hitték. Bori Imre, Somlyó György és mások tanulmányai után szin­te közhely arról beszélni, hogy Füst Milán lírája a huszadik század költői forradalmának egyik legnagyszerűbb teljesít­ménye, Kassákénál is gyökere­sebb szakítás a személyiség ro­mantikus kultuszával, a költé­szet akár népnemzeti, akár szimbolista értelemben vett hagyományos formanyelvével. Ez a költészet erősebben kapcsolódik a ma­gyar és világirodalmi hagyo­mányba, mint Kassák Lajosé, mégis kevésbé időhöz kötött, többfelé utat nyitó. 1934-ben megjelent válogatott kötetét, a Szellemek utcáját még a Nyu­gat kiadója adta ki, a költő maga állította össze. A verse­ket Újakra és Régiekre osztot­ta, fordított időrendben szerkesztve a kötetet Az 1947-es kiadás azonban alig valamiben külön­bözött az előzőtől, ugyanezt az anyagot közölte az 1958-as kiadás."(Magyar Nemzet, 1972. augusztus)