Abaúj Antikvárium

Fair Partner ✔
100. (jubileumi) könyvárverés

FERENC József, I. (1830-1916) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia későbbi első uralkodója (1867–1916), Mailáth György (1818-1883) Magyarország tárnoka, 1865-től főkancellár és Bartha János által autográf aláírt királyi meghívó levél a magyarországi rendek képviselőinek az 1865 karácsonyára összehívott országgyűlésre „Első Ferencz József Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyar, Cseh, Halics és Ladomér országok apostoli úgy Lombárdia Velencze és Illyria királya, Ausztria főherczege s a t: Okos Érdemes kedvelt Híveink!...” megszólítással. „Kelt. birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában Szentmihályhó tizenhetedikén, ezernyolcszáz hatvanötödik esztendőben.” 1 lev. 1 nyomtatott oldal. (36,5 x 52 cm.) Későbbi félvászon mappában. 1864 végén titkos tárgyalások során Ferenc József Deáknak jelezte közeledési szándékát. Deák erre a Pesti Naplóban jelentette meg híres Húsvéti cikkét, amelyben kijelentette, hogy ha az alkotmányosság visszaáll, és a had- és külügy, valamint az ezek fedezésére szolgáló pénzügy közös lesz, a magyar fél hajlandó a megbékélésre. 1865-ben összehívták az országgyűlést, amely 1866-ban a porosz–osztrák háború kitörése miatt félbeszakadt. A Poroszországtól elszenvedett háborús vereség, a pénzügyi gondok, és a nagynémet egység meghiúsulása egyre inkább arra sarkallta Ferenc Józsefet, hogy megegyezzen a magyarokkal. Több hónapos tárgyalássorozat után 1867-ben megköttetett a kiegyezés. A kiegyezés értemében az uralkodó elismerte az 1848-as törvényeket, és kinevezte a (második) felelős magyar minisztériumot, melynek élére Andrássy Gyulát helyezte. Ferencz József a magyar rendekhez címzett meghívója a Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéhez vezető tárgyalások fontos kordokumentuma.