Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

Budapest, 1988, Magyar Világ Könyvkiadó (Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében), 96 p., ill.
Fordító által dedikált példány. Francois Villon balladái. Faludy György átköltésében.
A feliratozott előlapon a fordító, Faludy György tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: I. L.-nak szeretettel Faludy György. Bpest, 988. okt. 5.".
Szövegközti, fekete-fehér fametszetekkel illusztrált, valamint rövid bibliográfiával, a képek jegyzékével, "Az utolsó szó jogán" c. befejezéssel és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A fametszeteket ismeretlen mesterek készítették a könyvnyomtatás első évtizedeiben. A belső címlapot a tragikus sorsú Kolozsváry Sándor, a dúcokat egykorú metszetek után fiai, Kolozsváry György és Pál készítették. Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány fehér feliratos, fehér, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A címfedél és a hátlap belső oldala foltos.
A kötetben lévő Villon balladák Faludy György egyedi hangulatú, sajátos átköltésében tartalmas szellemi kalandot és élvezetes olvasmányt ígérnek.
A kötet fordítója, Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) költő, műfordító, író. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseit, amelyek jó időre meghatározták a pályáját. 1938-ban emigrált, Párizsig menekült itt találkozott az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig (1942-1945) az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban hazatért és a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az "Őszi harmat után" című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust, a fasizmust, a diktatúrát következetesen megvetette. Az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kerti szobrát. 1949-ben hamis vádak alapján letartóztatták, elítélték és Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba dolgoztatták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg először "Börtönversek 1950–1953" címmel. Önéletrajzában beszámolt a recski kényszermunkatáborban és a börtönökben megélt szenvedéseiről és hányattatásáról is. Egyéni hangulatú versei és műfordításai széles körben kedveltté és elismertté tették Magyarországon és külföldön egyaránt."