Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

h. n., 1983, Recski Szövetség-Európa, [76] p.
Szerző által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil, emigrációs kiadvány. Börtönversek 1949-52. (Az ÁVO pincéjében és Recsken). Írta: Faludy György.
A címlapon a szerző, Faludy György tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Megjelent a Recski Szövetség-Európa (a Recski Kényszermunkatábor volt internáltjainak 1950-1953 nemzetközi képviselete) gondozásában, 1000 számozott és dedikált példányban A Recski Kényszermunkatábor feloszlatásának 30. évfordulója alkalmából". Ez a 978. számú példány.
A szerző műveinek jegyzékével kiegészített kötet.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A szerző, Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) költő, műfordító, író. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseit, amelyek jó időre meghatározták a pályáját. 1938-ban emigrált, Párizsig menekült itt találkozott az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig (1942-1945) az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban hazatért és a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az "Őszi harmat után" című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. Az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kerti szobrát. 1949-ben hamis vádak alapján letartóztatták, elítélték és Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba dolgoztatták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg először "Börtönversek 1950–1953" címmel. Önéletrajzában beszámolt a recski kényszermunkatáborban és a börtönökben megélt szenvedéseiről és hányattatásáról is. Egyéni hangulatú versei és műfordításai széles körben kedveltté és elismerté tették Magyarországon és külföldön egyaránt."